Magyar-keresztény tényfeltáró és vallástörténelmi kutatás

Madai földje - Média, a magik birodalma

A magyarok eredete, a tűztisztelet és a turánizmus

2019. február 22. - Szécsi Levente

,,Abesta - Eggy könyvnek a neve mellyet a persiai magusok Ábrahámnak tulajdonítanak, akit ők Zoroaszternek tartanak. Ez két más könyeknek világosítások, mellyeket Zend és Bazendnek neveznek. Ezekben az három könyvekben foglaltattatik bé a Magusoknak, vagy a tüzet tisztelőknek egész tudományok. Azt mondják a perzsák erről a könyvről, hogy Ábrahám ezeket a könyveket abban a kementzében olvasta, mellybe őtet Nimród vetette." (Mindszenti Sámuel - Broughtonnak a religióról való históriai lexicona 1. A-C - 1792)

guneskral.jpgNimród

Amikor Napos (Hunor) és Pálos (Magyar) neveiről beszélünk, előtérbe kell helyezni azt, hogy a szanszkrit "nabhas" szó jelentése magyarul "nap". A szanszkrit szótár szerint Nimród (Manu) egyik fiát is Nabhasya-nak hívták.
A jégkorszakból maradt ősmagyar nyelvünk tűztisztelő vallásunk szent szavai élnek tovább a méd (mada) kultúrában. A "tűztelet" szó az eredetije a mai "tisztelet" szavunknak, ugyanis ha nem tisztelték a tüzet és megfeledkeztek róla, akkor a jurta vagy a ház leégett. Városokban egész lakótömbök leégtek ilyenkor. A Prométeusz mítosz is őrzi azt, miszerint az istenektől lett lehozva a tűz hozzánk emberekhez. Az ősmagyar nyelvben az "ég" szót a felettünk lévő égre is mondjuk, de igeként használjuk a tűz égésére. Az "ág" szó is ehhez a kultuszhoz kapcsolódik, mivel faágakból lehet meggyújtani a tüzet. Szanszkritul az "ag" szó jelentése "fa". Az "agni" pedig "tűz", ámde a hinduizmusban egy Agni (Égni) nevű tűzisten is szerepel. Továbbá a "fázik" ige jelentése azonos a "fa gyűjtéssel" vagyis a "fázással". Ugyanis csak akkor télen kell fát gyűjteni, ám olyankor kint hideg van, tehát fázunk. Az ég szóból ered az "egy" szavunk is, ami eredetileg "egi". Az Istennel azonosítjuk, miszerint Egy az Isten. Ám eredetileg Egiptom neve is ezzel kapcsolatos. Ha a tűzrakáson" már "elég" fa volt reggelig, akkor a családfő azt mondta, hogy "elég". Vagyis, hogy reggelig el fog égni. A "tél" szavunk a "telik" igéből ered, innen a "telelés" ige is. Télen azt várja az ember, hogy elteljen a tél és jöjjön a tavasz, ami a "tóval" és a "tavakkal" kapcsolatos, mikor a tavak kiolvadnak. A legtöbb indiai nyelvjárásban a "tavasz" az "vasanta". A február végétől a március elejéig terjedő időszakot szanszkritul "tapas"-nak hívják. Az "ősz" szavunk az "ős" szóval kapcsolatos, mint az Öregisten, de az idős ember őszülésével is összefügg a fák leveleinek a sárgulása.

nemrut-dag_-bezienswww2.jpgA Nimród-hegyen lévő szoborcsoport (Nemrut Dağı)

Magyar: Média
Maráthi: Madhya
Pundzsábi: Madha
Gudzsáráti: Madhya
Szinhala: Madhyama
Malajám: Maddhya
Kurd: Medyayê
Khmer: Medyean
Telugu: Madhyastha

,,Igen régi a babyloniai bűvészet és ördögűzés és visszanyúlik a történelem egyik legősibb korszakába, 2800-ba Kr. e. A mágusok különféle osztályait megtalálhatjuk a babyloniai papság között. Deuteronomium nyolcadik fejezete nem kevesebb, mint tizenegy osztályát sorolja fel a magusoknak és kevés kétség fér hozzá, hogy a Pentateuch heves ellenzése a mágusok, varázslók, bűvészek, jósokkal szemben, tulajdonképpen babyloniai szokások elleni küzdelem volt." (Győrfi István - Babylon befolyása a héberek ős vallására - 1913)

A "hó" szavunk hawaii nyelven "ka hau", maori nyelven pedig "hukarere". A "hő"-től olvad meg a "hó". Ha a hő felszáll, akkor lesz "felhő". Vagyis a hő felviszi az olvadt havat. Az ősmagyaroknak komoly természettudományi ismereteik voltak. A jégkorszakból maradt ránk a "hónap" kifejezés, mivel minden hónapban havazott. Ám az évszakok a nap beesési szögétől függnek, így régen is volt enyhébb és hidegebb évszak. Annak függvényében, hogy a "mad" szó ugyanaz, mint a "mag", megérthetjük, hogy a szanszkrit nyelvben miért hívják a "tavasz"-t "madhu"-nak, vagy "mādhava"-nak. De az áprilist is hasonlóan hívják, az "madhavya". Az a hónap, amikor a magok elkezdenek kicsírázni. A székely naptárban a tizedik hónap a Magvető hava.
A médek kultuszát őrzi a magyar Medina nevű település is (Szekszárdtól északra).

Viszont a "hima" szanszkrit szó sok változata azonos "hold" szavunkkal, viszont a "hó" szóval is. Ez az egyik alapja a germán világjég elméletnek, miszerint a Holdon víz található fagyott állapotban. A máglya szó a tűztisztelő vallásból eredhet, ám lehet, hogy a középkorban kezdték el így hívni azt a farakást, ahol a mágiával foglalkozó embereket megégették a római katolikus papok, vagyis a sátán fattyai.
Az ember szót mindkét nemre használjuk, de az ibérek is megőrizték ezt, mint "ombre". A "nő" az, akiben nő az élet, de a hasa és fiatal korában a melle is nő. A "fiú", illetve a "fi" szótő szerepel a "férfi" szóban, mint egy fiú aki befér a nő mellé az ágyra. De a matriarchális világrendben a nő van a központban, mint aki várandós, áldott állapotban van. Mindezalatt a férfi gondoskodik róla, majd este befér mellé az ágyra.
De semmi esetre sincs a nő a férfi alá rendelve, inkább a férfi van a nő mellé rendelve.
Vannak növények, amelyek egyivarúak, vagyis olyan nőnemű növény, amelynek nincs szüksége beporzásra. Léteznek növények amelyek kétivarúak, de egylakiak, vagyis magukat képesek beporozni. Sok faj, így az ember is kétlaki és kétivarú. Ám mindig az élet továbbadása számít, ez az életünk célja. Ám a férfi, vagyis a hím csak a beporzáshoz nélkülözhetetlen, igazából a nő mellett csak kiegészítő szerepet játszik. Érdekes a "leány" és a "lény" szavak közötti összefüggés.

,,Magus - Eggy régi secta Persiában és más napkeleti országokban, kik a képeknek tiszteletektől írtóztak és az Istent a tűzben imádták. És így a sabaeusokkal egyenesen ellenkeztek. Fő tudományok a vólt, hogy két Örök Valóság vagyok, eggyiktől a jó, masiktól a rossz dolgok származnak. Mellyben a keresztények köztt a manichaeusok velek megeggyeztek. A jó isten Jazdán és Ormuzd, a rossz pedig Ahraman vagy Aherman volt. A görögök amazt Oromasdesnek, ezt Arimaniusnak neveztek. A tüzet, vagy inkább a tűz alatt Oromasdesnek legvalóságosabb formájában a jó istent imádták. Valamint ellenben setétséget Arimaniusnak, vagy rossz istennek képében mondották. A templomokban, valamint magok házookban is szüntelen égő tüzet tartottak. A Cambyses halála után az uralkodást a magusok magoknak akarták venni, mellyért a pártosoknak fejeik megöletettek, a többiek pedig gyűlölségesekké lettek. Úgy, hogy a sabaeusok vettek hatalmat, kiknek tudományokat bevette Darius is, a maga főembereivel. De a nép midőn a maga régi elejinek vallásokhoz ragaszkodott vólna, Zoroaster a magusoknak elnyomatott tudományokat ismét felelevenítette s azt megjobbította. A mely változásokat a magusok tudományokon Zoroaster tett, azok köztt fő az, a melly az Istent illeti. Azt mondta, hogy eggy Isten aki nagyobb Oromasdesnél és Arimaniusnál. Prideaux azt mondja, hogy ezt a Zoroaster Esaias prophetától, aki által Cyrusnak így szoll az Isten: Én vagyok az Úr és nincsen több. Ki a világosságot formáltam és a setétséget teremtettem, békességet szerzek és gonoszt teremtek. - Rövideden: Zoroaster azt tanította, hogy tsak eggy fő és független valóság vagyon, az alatt pedig két principiumok, vagy angyalok. A rossz, vagy setétségnek és a jó, vagy világosságnak angyala. Ezen két angyalok köztt szüntelen való harc vagyon, mellynek a világgal eggyütt leszen vége. Akkor a setétségnek angyala egy különös világba elmegyen a maga követőjivel, hol az örök setétségnek fogságában bűntettettetik. A jó angyal is a maga követőjivel eggyütt elmegyen a maga világába, hol örök világosságban bóldogul élnek. Zoroaster épített legelőször a tűznek templomot. Az ő előtte való magusok az ő isteni tiszteleteket az hegyeken, szabad ég alatt gyakorolták. De az hol az ő tüzöket az eső és a szél sokszor eloltotta. Hogy tehát ő a Szent Tűz eránt nagyobb tiszteletre indítsa az embereket, azt mondotta, hogy ő azt a tüzet, mellyet Medina országában Xis városában a tűznek legelső templomában az óltárra tett, az égből vette. És ezen templombeli tűztől vagyon minden más tüzeknek is elterjedések. A magusoknak papjaik éjjel nappal őrizték ezt a tüzet, hogy el ne aludjon. Mellyet sem lehelletekkel, sem fújatóval nem szabad vólt éleszteni, hanem tsak hasogatott fával kellett táplálni. Aki különbben tselekedett, halálos bűnbe esett. A Zoroaster tudományának a zsidó vallással sok dolgokban nagy megeggyezése vagyon. A zsidóknak vólt tüzök, mely az égből szállott alá, az áldozatnak megemésztésére, mellyet soha nem hagytak elaludni. Zoroaster is azt mondta, hogy a maga tüzét az égből vette. A zsidóknál a Schechina, vagy az Isten jelenlétének árnyéka a köd, ott vólt a kegyelem székén a szentséges hellyben. Zoroaster is azt mondta, hogy az ő templomában lévő tűzben vagyon Isten. Ezen és más hasonlatosságokból, mellyek a zsidó vallás és Zoroaster tudománya köztt vagyon, azt hozza ki Prideaux, hogy Zoroasternek a zsidó vallásban kellett neveltettetni. A magusoknak papjaik a magok idejekben legnagyobb philosophusok vóltak, úgy, hogy magus és philosophus mind eggyet tett. Az honnan a köznép azt tartotta, hogy ők természet felett való erővel bírnak. Innen lett az is, hogy akik ördögi mesterséget gyakoroltak, magokat magusoknak nevezték, amint ma is a köznép a magiát boszorkányságnak tartja. A magusoknak papjaik, valamint a zsidóké is mind eggy familiából valók vóltak és senki sem mehetett a papságra, hanem tsak a pap fija. Mellynek azt adja okául Catullus, mert az anyák a magok fijaktól szoktak teréhbe esni. Míg ez a secta tartott, mind addig a királyi familia is mindenkor a papi törsökből származott. A papok három rendre vóltak felosztva: a legalsóbb rendre, püspökre, archimagusokra vagy főpapokra. Zoroaster Darius királyt a maga religiójára hajtotta, noha a sabeusok mindent elkövettek, hogy őtet attól megtartóztatnák. Az időtől fogva a Zoroaster religiója uralkodóvá lett az egész országban és sok száz esztendőkig tartott. Mindaddig, mígnem azt a Mahummed religiója elrontotta. Lucianus idejében Zoroaster religióját követték a persák, parthusok, bactrianusok, chovaresmianusok, sacusok, medusok és némelly más vad népek. Ma is vagynak a magusoknak maradványaik Persiában és Indiában, kiket a lakosok Gauroknak neveznek. Zoroaster a maga vallását leírta eggy könyvben, mellyet Zendavestának, vagy Zendnek hívnak. A tudósok a "magus" névnek eredetén nem tudnak megegyezni, Némellyek azt persiai szónak tartják, melly "papot" jelent. Mások a görög "megás" szótól hozzák, melly "nagyot" teszen. Vossius pedig a zsidó "haga" szótól hozza, melly "elmélkedést" teszen. Az honnan leszen "maaghim", deákul "meditabundi", mintha mondaná gondolkozó vagy elmélkedő nép, melly a régi magusoknak természetekkel igen jól megeggyez." (Mindszenti Sámuel - Broughtonnak a religióról való históriai lexicona 2. D-M - 1792)


Azért vagyunk a mag népe, mert földműveléssel foglalkoztunk a jégkorszakban is, ugyanis a Kárpát-medence a melegvíizű források földje. Természetesen sok rassz és faj élt sok helyen a Földön, ám a bolygó nagy része fagyos volt vastag hótakaróval. Amikor a Kárpátokban elolvadt a jég, akkor az alföldekből hatalmas tenger lett, így az ősmagyarok felköltöztek a Kárpátokba, ahol lépcsőzetes növénytermesztés terjedt el. Ez a peremes (piramis) szerkezet. Erdélyben ezen helyek a mai napig láthatóak.

pallagok.jpgPallag-kultúra (Erdély)

Ha ismerjük a "jó" szent szót, ahogy mi magyarok az Istent hívjuk, akkor tudjuk, hogy a "jóga" szó is ebből ered, mint a Jóistennel való kapcsolat, öngyógyítás és helyes életvitel rendszere.
Ám a mada, maga, madia, magia, maya és ennek a szónak a további változatai ugyanazt jelentik, vagyis a mágiát.
És itt jön a képbe a "yogamāyā" szanszkrit szó, amelyben a "māyā" szó jelentése: rendkívüli vagy természetfeletti erő, varázslat, mágia, bölcsesség.
A "yogamāyā" szanszkrit szó definíciója: Isten ereje a világ teremtésében, az absztrakt meditáció varázsereje.

A "mag" szónak az alapja a "ma", ami a napfelkeltét és az új napot jelenti. A "ma" szó egy varázsige (mágikus formula) a szanszkrit nyelven belül.
A ,,holnap" szó onnan ered, hogy az ősmagyar embert megkérdezte a gyermeke egyik este, hogy hol van a nap, miután lement. Hol a nap? Az ősmagyar pedig elmagyarázta, hogy holnap újra fel fog kelni.
A maggal kapcsolatos szavunk a mágia, amiből a máglya szó is ered. Amikor magyarra fordították a zsidó iratokat, akkor nem kellett új szavakat létrehozni, se nem kellett átvenni szavakat a latinból, vagy a görögből, ugyanis a spiritualitással és istentisztelettel kapcsolatos szavaink régebbiek, mint bármely más Európában használatos liturgikus nyelv (latin, szláv, szanszkrit).
Így a "magasztos" szavunk is a Jóistenre használatos. Az ősmagyar nyelvben a lányoknak gyakran adtak virág neveket, ellenben a fiúk magok neveit kapták (Árpád, Buzát, Kölesd, Zab, Magos, Korpás...)
A szanszkrit "mahā" szó jelentése "magas", "nagy".

,,Szeir és Ezsau utódainak egy része, az edomiták, kik hosszú ideig megőrizték függetlenségüket ... miután Róma Júdeát elfoglalta, nem akarva más népnek rabszolgáiként élni, észak felé menjek új hazát keresni. A Don környékén telepedtek meg. Itt Jáfet unokája, Togarma utódainak egy részével vegyülve laktak több évszázadon át és fejlődött belőlük a vitéz szittya, népcsalád, melynek egyik ága a magyar, még most is virágzó és a műveit Európa egyik tisztelt tagjaként szereplő ország alapítójává lön." (Dr. Kompolti Ábrahám - A föld teremtése és az adamita népek története Ádámtól kezdve Jeruzsálem pusztulásáig - 1890)

Ádám, az adamita népek ősatyja eredetileg hallhatatlannak lett teremtve, de a zsidó hagyomány több mindent is megemlít:

,,Ade - A banianusoknál eggy négy kezű isten. Purchas, Ade és Ádám köztt azért talál hasonlatoságot, mert a rabbinusok Ádámnak is négy kezet és minden tagot kétszeresen tulajdonítanak, mivel őtet hermaphroditusnak, az az férfi és asszony neműnek tartják." (Mindszenti Sámuel - Broughtonnak a religióról való históriai lexicona 1. A-C - 1792)

Szanszkrit nyelven "mleccha"-nak hívják a nem árja, nem védikus illetve nem szanszkrit nyelvet beszélő népeket India területén. A Monier-Williams-féle szanszkrit szószedet szerint Magha-nak hívnak egy ősi országot, amelyet mlecchák éltek. Mlecchák közé számítják a hunákat és a heftalitákat (fehér hunok), a szakákat és a szkítákat (e kettő egy és ugyanaz), továbbá a kusánokat, akik ugyancsak szkíták. A kusánoknak volt egy nagy királya Kadzsula név a Gyula névvel áll kapcsolatban, ahogy ezt Aradi Éva és Obrusánszky Borbála is megállapították. A szanszkrit "magha" szó jelentése: nagylelkű, jólét, erő, gyógyszer, gyógynövény.

A méd törzs központja Rhaga városa volt, amelynek a mai neve Ray, ám része Teheránnak, a mai Irán fővárosának. Vagyis a mai muszlim Teherán a primitív sémita népek iszlám vallása előtt a médek ősi fővárosa volt, 400 kilóméterre Bábiloniától. Jó kérdés, hogy ha ugyanazon népcsoporthoz tartoztak, akkor a médeket miért támadták meg a szkíták? Erre magyarázat az akkád-sémita betelepülés és hatalom átvétel Sumérban, majd Médiában és Bábilonban. Ez magyarázza azt, hogy ezen népek máig fennmaradt emberábrázolásai mind fekete fodros szakállú arab-sémita fajú embereket ábrázolnak. Ám ezen képek már a sémita megszállás után készültek. A sémiták a fehér emberekről készült képeket eltüntették több ezer évvel ezelőtt és újakat készítettek, amin már ők látszódnak.

,,Az arab sivatag és a szíriai sztyeppe irányából, a jelek szerint, már a 3. évezred eleje óta beszivárogtak egyre nagyobb számban beszivárogtak Mezopotámiába a szemita nyelven beszélő akkádok. Eleinte ugyan gyorsan beolvadtak az őslakosság tömegébe, de az állandóan tartó bevándorlások útján, a 3. évezred derekára annyira megerősödtek, hogy 2450 körül magukhoz ragadták a politikai hatalmat" (Nagy Gyula - Az ellopott magyar őstörténet II. - 1999)

A sémita hódítás volt az oka, hogy a rézkorból bronz, majd vaskor lett. Se az építészet, se a vadászat nem igényli az erősebb és tartósabb ötvözeteket. Ám amikor a sémiták a rabszolgáikkal újabb ércbányákat tártak fel, akkor muszáj volt a szkítáknak is ezt tenniük, így fejlődtek a közelharci fegyverek. Ám ez nem jelenti azt, hogy a szkíták nem tudtak a vas létezéséről a vaskor előtt.

1482906001_crop_1280.jpgZarathustra (Szeredás) és papjai
iráni sémiták

,,Húsz éves korában keresztül utazván Iránon és a szomszéd országokon, szomorúság fogta el szívét a mindenféle bálványozásba és varázslásba süllyedt nemzetek láttán ... De az Úr válaszolá: Ha megszabaditnálak is téged a haláltól, semmit sem használna néked, mert akkor a gonosz varázslók fejedelmével is ugyanúgy kellene cselekednem ... A varázslók és bálványimádók nagy serege rontott volt rája, hogy tanával együtt megsemmisítse, mondván, hogy ha mindig is olvasni fogod a te Avesztádat, ellenünk még se tehetel semmit." (Zajti Ferenc - Zarathustra Zend-Avesztája - 1919)

Ez a Zarathustra nevű mitológiai személy egy bajkeverő volt, aki megbontotta a szkíták társadalmi rendjét. Egy sémita emberről volt szó, aki állatokat ölt le és azokat elégette a sémiták törzsi istenének. Ám a talmudista rabbik szerint ez a személy maga volt Ábrahám. Róla azt kell tudni, hogy igazi reformátor volt, ugyanis jó sémita szokás szerint vitte fel a hegyre leszúrni, majd elégetni a fiát. Ám meglátott egy fehér bárányt és inkább azt égette el. És ezután a sémiták állatokat áldoztak a saját gyerekeik helyett. A Tenachban írnak olyan kánaáni királyról, aki elégette a saját gyerekét (Kr. e. 1400). Ám ezen időkben már a mezopotámiai királyok akkádok, vagyis sémiták voltak. Ezután néhány évvel a Palesztinában élő zsidók is elkezdik égetni a gyerekeiket.

Nem elhanyagolható az, hogy a magyar törzs a Van-tó környékén élt. Majd a sémiták átveszik Asszíriában a hatalmat. Emiatt a szkíta törzsek egyesülnek, majd legyőzik a sémitákat. Ekkor a vezető törzs (Mada/Mag) törzs nevét kezdik használni a törzsszövetség minden törzsére, így őket egységesen médeknek hívjuk, a területüket pedig Méd Birodalomnak (Média). Ám a hat méd törzs közül csak egy törzs volt magyar.

A "maga" szanszkrit szó jelentése: mágus, a nap papja.

,,Ősi indiai könyveket tanulmányozva nyomon követtem a hunok, pontosabban az ephtaliták vagy fehér hunok és egy águk, a magák vagy magarok történelmét ... A Védák értelmező szótárában pedig a következő információt találtam a magákról vagy magarokról: észak-indiai harcos nép, kiknek papjai a napot imádták." (Antal Béla - Hunok, magyarok és a védikus civilizáció - 2012)

Egy hét szigetből álló szigetcsoport egyike, a főként brahminok (papok) által lakott Śākadvīpa nevű szigetnek nevét elemezve megtudjuk, hogy a "dvīpa" szó szigetet jelent. Tehát a "Śāka-dvīpa" a "Szakák-szigete". A szanszkrit szószedet szerint ezek a szakák az indoszkíták. A "śāka" szó továbbá "vegetáriánus étel"-t is jelent. De a tikfa szanszkrit neve is śāka, amiből a szigeten sok található, a sziget körüli tenger pedig fehér színű, mint a tej. A "śāka" szó további jelentése: segítőkész, támogatás, barát. Ezen szakáknak volt egy faforgácsból készült amulettjük, amelynek a neve "śākala". Ez egy maṇi, ami ékszert és amulettet jelent, de másik jelentése: mágnes.
A "mágnes" szó pedig a "mágia" szóból ered. A régi mágus papjaink nem varázsoltak, csak ismerték az alkímiát, a természetgyógyászatot, a gyógymagnetizációt, a bioenergetikát, a kristályok gyógyhatását, a chi-t és az elektromosságot is. Ám az átlag ember varázslónak gondolta őket, de csak mert nem volt beavatva a rejtelmekbe.

A szanszkrit szótár az ősi tanítókat is "śākala"-nak hívják.
Ezen a Szaka-szigeten található volt egy Maga nevű ország, ahol egy Magasa nevű harcos kaszt is élt. A "magavyakti" szó kapcsán a védikus irodalom ír az eredetükről.

,,Abracadabra - Eggy magicus szó. Q. Serenus Sammoniacus, az ifú Gordianusnak tanít mestere az harmadnapi hideglelést ezzel a szóval szokta gyógyítani, melly így esett meg. Ezen szót eggy papirosra leírták, a papirost gyoltsba takarták, azt a beteg nyakába kötötték, s a szóból minden nap eggy betűt elvettek. Ez a S. Sammoniacus orvos és bafilides eretnek követője volt ... Igen hihető, hogy basilides eretnek innen vette a maga "Abraxását, melyet mint főistent imádott." (Mindszenti Sámuel - Broughtonnak a religióról való históriai lexicona 1. A-C - 1792)

A védikus irodalomban a "Devatā" jelenti az "Istent". Śastradevatā a háború istennője. A szanszkrit szószedet szerint ő hozzá kapcsolódik a 100-as szám. A nevéből ered a magyarban a "száz" szó. De temérdek szóban a "śa" szócska "száz"-at jelent.
Érdekes a "sumarmaga" szó is amelynek jelentése: a nyíl mélyen behatol a létfontosságú szervekbe, sebet ejtve.

,,Ekhidné három fiút fogant az ölelésből, és a hős (Héraklész) otthagyta egyik íját meg az övét, hogy a fiúk közül az legyen az ország királya, aki képes lesz az íjat felajzani és az övét felcsatolni. Az ikrek az Agathürszosz, Gelónosz és Szküthész nevet kapták anyjuktól. Egyedül a legutóbbinak sikerült a próbatétel, és ő is lett az utóbb róla elnevezett ország, Szküthia királya." (Tótfalusi István - Ki kicsoda az antik mítoszokban - 1993)

babylonian-astrologers.png

A "szkítákat" nevezik "iskitler"-nek és "iskuzai"-nak is. Szanszkritul a "nyíl" szót "iṣīkā"-nak mondják. Maga az "is" szógyök jelenti a "nyil"-at más szavakban is.

,,Acathystus - Eggy ének Szűz Mária tiszteletére a Görög Ekklésiában. Heraclius tsászár alatt a persiai királynak Osroesnek generálisa Sabarus és a scytháknak fejedelmek Chaganus, Constantinopolis városát megszállotta. Akkor Sergius patriarcha a Mária képét hordozta a városban s a város népével együtt imádkozott, Heraclius pedig az ellenségen győzedelmeskedett." (Mindszenti Sámuel - Broughtonnak a religióról való históriai lexicona 1. A-C - 1792)

,,Adeptus - Így nevezik az alchemisták és theofophufok az ollyan embereket, kik a szokott eszközök nélkül hirtelen nagy tudományt szereznek magoknak, mellyet egyedül az isteni világosságból vesznek." (Mindszenti Sámuel - Broughtonnak a religióról való históriai lexicona 1. A-C - 1792)

Meg kell vizsgálnunk a Madai nevet, ugyanis az ő földjét hívták Médiának. Ebből a névből ered a későbbi zsidó név, a Mattithyâh és a Mattithyâhû, aminek a görög eredetije Mattathías és Matthaíos, de a Máté is ebből ered, aminek későbbi angol verziója a "Matthew". Az angol nyelvű Bibliában a Júdás helyére megválasztott apostolnak a neve Matthias, viszont ez a magyarban Mátyás. Későbbi olasz verziója a Matteo.

,,Cyaxares a médok királya alig, hogy az assyriaikat legyőzte, önnmaga egy nagy szittya had által győzetett le ... itt a médokra akadt és velök megütközvén Madyas királynak vezérlete alatt őket megverte." (Bartal György - A partus, hun-magyar scythákról - 1862)

A régi perzsa iratokban "madák"-nak hívják a médeket, a birodalmukat pedig "Mādai"-nak. Innen ered a Madyar (Magyar) név, de ezáltal Mátyás királyunk neve is. Ám ha megvizsgáljuk, hogy Hunor és Magor neveket, akkor eszünkbe juthat az Urodes-Orodes és Urion-Orion párhuzam, miszerint az Ország szavunk eredetije az Úrság szó.
Amit ma Hunor-nak mondunk az régen Hunur volt, a Magor pedig Magur. A "hun" szó pedig a "hon" szó egy változata. Amikor Nimród fiai neveket kaptak, akkor szakrális küldetést is kaptak hozzá. Míg a hunok honszerző, hódító küldetést kaptak, addig a magyarok spirituális, szent papi küldetést. A "hunyad" szó is a "hun" szóból ered, jelentése "napnyugat". Amikor a Napisten lehunyja a szemét, akkor a Nap lenyugszik. A "hunyorog" szó is innen ered. Ha ismerjük az ősmagyar szertant, akkor tudjuk, hogy az ősi "szer" szavunkra számos gondolat és kifejezés épül. Ám a "szer-zés" szó utal arra, hogy az Istentől kapjuk azt, amit megszerzünk. Ám ha tudjuk, hogy a "szorzás" és a "szerzés" jelentése azonos, akkor ha valaki valamit "megszerez", akkor gyakorlatilag "megszorozza", többet csinál belőle, hasznot hajt magának és a törzsének.
Mindezeknek a tudatában Honszerző Árpád nevében a "hun", a "szer" és az "árpa" szavak szerepelnek, ám az "árpa" név az "árad" és az "apad" igékből alkotott mozaikszó.
Hunyadi Mátyás királyunk nevében pedig Hunor és Magor neve szerepel.

Magyar: varázsló
Görög: mágos
Bolgár: mag’osnik
Örmény: mog
Bosnyák: mađioničar
Kazah: şeberi

Ábrahámra visszatérhetünk, ugyanis az ő alakját Mózes Zarathustráról mintázta. Ő ugye viszi feláldozni, vagyis leszúrni és elégetni a fiát Jáhvénak, ám fent a hegyen meglát egy juhot, vagyis egy bárányt és inkább azt vágja le. Ezzel ő reformátornak számított a sémiták körében.
Azt is tudjuk, hogy Ábrahám Ur városában született.
Szanszkrit nyelven az "urahbra" jelentése "bárány". Vagyis ez a szanszkrit szó nagy hatással lehetett Mózes meséjére.
A szanszkrit "ādiguru" jelentése pedig "első atya". Vagyis az első guru, Ádám, aki a szanszkrit feliratokkal ellátott szentélyt építette a Kába-kő köré az adamita népek legendája szerint. Igazából Vikramaditya király foglalta el az Arab-félszigetet, majd épített egy Shiva Lingát a kő köré Mekkában, Kr. e. 100 körül.
Az ősvallás nyomát őrzi a zsidó vallás, amely a reinkarnációt tanítja. Ez a Gilgul Neshamot, amely a Kabbalára épül.

atoktabla.bmpZsidó átoktábla (4. század - Ursolyma, Palesztina)

,,Az általam ismert legmeredekebb reinkarnációval kapcsolatos nézet Menasseh Ben Israel nevéhez fűződik, aki szerint az elképzelést, a reinkarnácó elképzelését már Ádám az első ember is ismerte. De később ez elfelejtődött." (Darvas István rabbi - Zsidó tudományok szabadegyeteme 4.)

Ez a rabbi kifejti, hogy Áron inkarnációja volt Sámuel és Éli főpap is. Amely lelkekben több isteni szikra van, azon lelkek egy időben több testbe is meg tudnak születni. Áron lelkében két szikra van, így ő két testbe született bele egyszerre.
A szanszkit "māyin" szó jelentése "mágus". Maga a "māyā" szó jelentése "varázslat", "mágia".

Ha szeretnénk pontot tenni az i-re azzal kapcsolatban, hogy a fehér bőrű amazigh népet, vagyis a nyugatról érkezett magyarokat miért hívták mazar népnek, akkor vizsgáljuk meg azt, hogy mai közel-keleti és balkáni népek hogy hívnak minket.

Magyar: magyar
Azeri: macar
Kurd: macarî
Török: macar
Bosnyák: madžar
Szlovén: madžar
Horvát: madžar
Román: maghiar
Szerb: mađar
Szlovák: maďar
Ukrán: madyar

Ez a mazar nép nevéből ered, amely egy uralkodó réteg volt egyiptomban.
Egyiptom nevét ugyanis bizonyos népek az angolból vették át, mások viszont az ősi nevét használják, ami a mazar/masar népnév egyik változata. Nem hiába az észak-nyugat afrikai országok "ma" szóval kezdődnek (Marokkó, Mali, Mauritánia). A korai keresztény időkben Afrika egész észak-nyugati részét Maghreb-nek hívták.
Mindeközben a barbár név az észak-afrikai "berber" népnek a latin neve. A rómaiak hívták őket így. Ez a nép egy fehér bőrű nép, saját betű-rendszerük van, amelyek közül sok egyezik a mi székely-magyar rovásírás betűinkkel.
Ezt a népcsoportot "mauri"-nak hívják, amiből ered a "mór" szó.
"Amazigh"-nak hívják magukat. Az észak-afrikai partvidéken terjeszkedtek, így Egyiptomba is eljutottak, ahol tudjuk, hogy a Mazar nép élt.

Angol: Egypt
Egyiptomi-arab: Maṣr
Azeri: Misir
Bengáli: Miśara
Indonéz: Mesir
Kírgiz: Mısır
Török:
Mısır
Hindi: Misr
Kurd:
Misr
Arab: Misr
Hausza: Misira
Nepáli: Miśra
Pundzsábi: Misara
Tadzsik: Misr
Üzbég: Misr
Héber: Mtzrim

Ez utolsó, vagyis a zsidók nyelvén a M-T-Z-R mássalhangzók közé szabadon választhatunk magánhangzót, így "matzar" vagy "metzer" lesz belőle. A "tz" hang azonos a "c" hanggal. És itt eljutottunk a "macar" néphez, ahogy minket magyarokat hívnak a közel-keleti nyelvekben.
A 19. század közepén született Dr. Cserép József nyelvész, tanár és bölcsészdoktor
, aki közvetlen a két világháború közti időszakban írta meg "A magyarok eredete" (1925) és a "A magyarok őshazája és őstörténete" (1933) című könyveit. Ezekben kifejti, hogy bizonyos magyar törzsek Dél és Észak-Amerikából hajóztak keletre, majd miután az óceán vízszintje megnőtt, ezen népek keletebbre húzódtak, illetve folytatták a vándorlást. Ám az Atlanti-óceánon ma is számos sziget található, amelyek mind egy víz alá került hegységnek a legmagasabb hegycsúcsai. Vagyis még Atlantisz nem süllyedt el teljesen, hisz a legmagasabb pontjai ma is vízszint felett vannak. Mily érdekes, hogy a Vatikán már a kora-középkorban elküldte a flottáit, hogy ezen szigeteket meghódítsa. Ahogy más helyeken ez megtörtént, minden bizonnyal itt is lemészárolták a szigetek őslakóit, majd az irataikat és tárgyaikat Rómába szállították. Ma ezen szigetek lakossága a spanyol és portugál hódítók leszármazottai és minden várost átneveztek spanyolra vagy portugálra. Viszont a berber nép megmaradt Afrika észak-nyugati részén és többek között a Kanári-szigeteken.

,,Feji és Marocco - Így neveztetik a Mohammedanusok azon birodalma, melly Fez, Marocco, Sus és Tafilet országokat foglalja magában. A fezi királyság, éjszaki Afrika partján fekszik s 4200 nsz. mf. nagy, mintegy 5 mill. lak. kik Maurok, Berberek, Keresztények, Zsidók, Renegátok. Keleti határa Algir." (Közhasznu esmeretek tára - 1831)

Ha a Berberek a Maurok, akkor miért említik őket külön? Hát mert ezek már a szaracén arabok, akik betelepültek a Maurok (Berberek) földjére és elkezdték rájuk a Maur vagy Mór szót használni. Mára a sémita arabok irányítják a területet, a berberek kisebbségben vannak.

,,Maurusok - egy osztályja nyugoti Afrika lakosainak, fókép Fez és Marokkó birodalmakban. Az Arabok Medainiaknak (tengeri embereknek) nevezik őket, önmagok pedig Mosleimnak (igazhitű). Nagy mahomedanusok, arab származásúak, városokban élnek, s leginkább kereskedéssel foglalatoskodnak. A Romaiak nyugoti Afrikának egy részét Mauritániának, lakosait pedig Maurusoknak nevezek. Esmeretesek a Romaiakkal volt háborúik. Idővel ezen tartomány a vandálok hatalma alá került, kiknek királyja Genserich (429) hatalmas birodalmat alkota, melly azonban (534) Belizár által elpusztíttatott. A saracenusok (arabok)  Mahomed követőji a 7-dik században hódításaikat Afrika ezen részébe is kiterjesztették, melly a damaszki kalifa helytartója által igazgattaték. Ezen arabok, vagy saracenusok, kiket a spanyol történetírás los moros-nak (maurusok) nevez, mivel a régi Mauritániában laktak, Spanyolországban is igyekezének hódításokat tenni. Használák a góthok országa belső rendetlenséget s (711 -713) egész Spanyolországot meghóditák, kivévén annak egy kis részét. Tudományokat és mivészségeket vittek magokkal Spanyolországba, s még most is nevezetes maradványokat lehet tőlök ezen tartományban találni. Míg Európa nagyobb része barbárságra alljasodott, az alatt Spanyolországban az araboknál tudományok és mivészségek virágoztak. De a tartománynak különbféle uralkodók közt való feloszlatása s az ő egyenetlenkedések anyira meggyengiték őket, hogy már nem voltak tovább képesek a Spanyolországban ujonan felállt keresztény királyságok uralkodói szüntelen való megtámadásának ellentállani, s végre csak a Granada királyságra szorittatának. Ferdinánd a catholicus, 10 háború után (1491) ezt is elfoglalá, s ez által véget vete a maurusok majdnem 800 éves uralkodásának Spanyolországban. A maurusok egy része Afrikába ment, legtöbben megmaradtak Spanyolországban , s ott mint szorgalmas és csendes alattvalók éllek, s nagyobb részint felvevék a kereszténység külsejét. Ezen utolsókat Spanyolországban moriscosoknak nevezek. II. Filep a kereszténység iránti kegyetlen hevében elhalározá az ő teljes kiirtatásokat. Nyomásai és üldözései Granadában zendülést okozának a moriscosok közt, mellynek lecsillapítása után 100.000-nél többen kiűzettek. III. Filep hasonló szerfeletti hitbuzgalomból egészen elüzé őket (1610). Majdnem egy millió morisk ment át Afrikába. Mivel ők Spanyolország legügyesebb s munkásabb lakosai voltak, azért kiköltöztök igen káros lön ezen tartományra nézve. A földmivelés majdnem egészen elhanyatlott. Egyáltalján a moriskok ezen elűzése főokául tartatik Spanyolország hanyatlásának. A Maurusok spanyolországi uralkodásának történeteit Conde Jos. Ant. arab kéziratokból szedé öszve." (Közhasznu esmeretek tára - 1831)

Tehát a maurusok (amazighok/berberek) lakta területet régen Mauritániának hívták, ám ennek északi része ma már Marokkó (fővárosa: Marrakesh) , tőle keletre pedig Mali fekszik. Ez előbbi, közel 200 éves szócikk szerint a sémita arabok csak Mohamed próféta színre lépése után települtek rá az eredeti mauri (amazigh) népre. Majd ezen muszlim csürhe elkezdte használni a mór (mauri) nevet. Az ő nevükből származik Madrid neve is, amely az ibérek fővárosa volt az Ibériai-félszigeten. Ebből az "iber" szóból ered a "berber" név is, amely a Perzeusz kultusszal kapcsolatos, annak is a "per" szótövével (Per-Zeusz). Dr. Cserép József és más neves kutatók szerint is ez a kultusz Amerikából származik, ahol megtaláljuk Peru és Paraguay nevében. A mi "ur" szavunk pedig Uruguay nevében szerepel. De nem lehet elvetni az "amazigh" nép, az amazonok (szkíta harcos törzs) és az Amazonas folyó vidékének nevei közti kapcsolatot sem. Ám a legfontosabb elem a maurik másik neve: medainiak.

A médek nevéből ered a "mediátor" szó, amely jelentése: közvetítő. Szanszkritul: madhyavartin.
A "medium", a "middle" és "medián" szavak jelentése: közép. Ez szanszkritul: madhye. A túlvilággal kapcsolatot teremtő misztikust is médiumnak hívjuk.

,,Médek - Indogermán eredetű nép. Az 1Móz 10, 2 szerint Jáfet harmadik fiának, Mádajnak a leszármazottai. Az iráni nyelvet beszélték. Az Asszíriától keletre, Babilóniától és Élámtól északra, a Káspi-tó déli és nyugati partvidékén elterülő hegyvidéken laktak. Valószínűleg Kr. e. a 9. században telepedtek le ezen a területen, meghódítva az ott élő népeket." (Keresztény Bibliai Lexikon - 1993)


Régen a méd papok irányították a mitológiák, vallások fejlődését úgy, hogy a királyokat beleillesztették a történetekbe. Így az emberek a hétköznapi életüket az aktuális föld mondakörében élték, ezt mesélték gyerekeiknek a tűz körül, így a méd mágus papok (magyarok/pálosok) irányították a médiát. A zsidók később ezt vették ki a kezünkből és használták saját céljaikra. Ez a zsidó mágia (jewish magic), amely illúzió alatt tartja az embereket a médiával. Hollywood jelentése: szent fa. Egyes keresztények szerint így hívták azt a fát, amelyből a középkori boszorkányok a varázspálcát készítették. Hollywood városrésznek a neve éppen ezért szimbolikus.
A "meditáció", "medicina", "medikus" szavak szintúgy a médek gyógytudásával kapcsolatosak, így kijelenthetjük, hogy a latin nyelv a sumér, káld, bábiloni és méd tudásra épül és sok szót vettek át a szkítáktól.
Ám a török nyelvben is megmaradt az "isteyen" szó, amely a mi "isten" szavunkból eredhet és azt jelenti: kívánni, kérni. Mily érdekes a Gilgamesh-eposzban szereplő, Özönvizet túlélő Ut-napistim nevében a "nap" és az "istim" szavak (napisten).

9c0bbe961d9b472dc5d941bc5cbec590.jpgA mágus (tarot kártya)

,,Mágia - Maja, a dolgok örök anyja, az Indusok mythologiájában egyszersmind a lelki és érzéki szerelemnek istenasszonya. Más jelentésben Musa, a jövendölésnek és költészségnek, de a csalásnak és álnokságnak is istenasszonya. Ezen több oldalú gyökérrel rokonságban jelen meg, eredeti jelentésére nézve, a mágia szó. Media, Persia, s ennek csillagászság által elhíresült szomszéd tartományjai tartatnak főkép azon magiusok hazájának, kiknek tanítása részint a legrégibb időből számlázottnak látszik. A magismus ezen régi tanítása szerint az ellentétel, vagy mint Heraclit magát kifejezi, a villongás, volt atyja s ősoka minden dolognak. Mintán az ellentétel a világosság és setétség - Ormuzd és Ahriman közt - felgyulad, az ő viszálkodásokból jön elő a véges lények egész sora, az egész érzéki világ, minthogy a világosság áldással bő teremtményének, más oldalról mindig a setétség teremtménye áll ellenébe. A nap és éj, a világosság és setétség közti felváltás ábrázolja a jó és rosz ereje közt lévő szüntelen harczot, melly harczban a győzelem majd az egyik, majd a másik résznél jelenik meg, mig végre a világosság örök győzelmet nyer a setétségen. S az idők felváltása nem csupán ábrázatja azon harcznak, hanem az idő felsőbb értelemben magából ezen harczból származik, s ez által áll fen. A természetet mélyebben vizsgáló hajdnkornak nem kerülheté el figyelmét, mennyire függjön minden véges lény, formájára s valójára nézve, az idő befolyásától, mellyben származott s alkottatott. Illy nemű vizsgálatok valamennyire megfoghatóvá teszik az astrologia és csillagtisztelet származását, melly a mágiával legszorosabban öszvefügg. Valóban volt egy felsőbb és jobb mágia annál, mellyet az egyébiránt jeles De Haen pártola. Azon jobb mágia ezen fenék tételen alapult: hogy az ember felsőbb és isteni származásának segítsége által s véle szorosabb öszveköttetésben, magában és kivüle egy felsőbb munkásságra alkalmatos, melly őt uralkodóvá teszi a külső természeten, s önmagáén. A jobb mágusnak felfegyverkezése az imádság volt, az imádság s az élő szó ereje az, melly által az ember kinszeritő és feloldozó hatalommal képes munkálni a felsőbb s alsóbb természet határaira. Ezen felfegyverkezés nélkül, mellyet a vigyázó mágus soha sem mellőz el, semmit sem vihet véghez. Vele, mint hiv harczoló, segíti az atyai világosságnak megvívni a setétség országát, s szabaditója és áldást nyújtó oltalmazója lesz az időnek és népeknek. Ugy látszik, még azon jobb értelemben köszöntötték meg a későbbi Essaeusok minden uj nap felkelő csillagzatát imádsággal, s kisérék forgását. S ez értelemben, nem pedig az alsóbban, voltak Pythagoras s azon idők egyéb bölcsei mágusok. Azonban nem tagadható, hogy legrégibb idők olta, ezen felsőbb mágiával együtt alsóbb és roszabb is támada, mellyen egyébiránt megesmérhető a jobb származás. Ha az eddig mondottak szerint minden véges dolgok a megtartó és elpusztító természeterők, az idő és csillagzat befolyása alatt állanak. Az ember csak tulajdon erejinek, mellyek jó és rosz daemonoknak neveztettek, uralkodójává tegye magát, hogy azok segítségével a befolyásaik alatt álló dolgokra munkálhasson. Ennyiben álla a daemonokról való tanitás, mellyeknek segedelmét az ember használhatja, a legrégibb időtől a legujabbig öszveköttetésben az ugy nevezett magiával. Magának azon alárendelt magiának eredeti értelme más szavakkal e következő. Ha a magismus (Májától származtatva) hajdani tanításában minden, szereteten és gyülülségen, a kedvező és ellenséges erők viszálkodásán alapul, a valódi mágusra nagy fontosságú fog lenni azon felváltó hajlandóság és idegenség, a szeretet és gyűlölség törvényeinek megesmerése. Valamint minden külső hang a véle rokon húrban együtthangzást szül, ugy a kölcsönös hajlandóság és idegenség természeti törvényénél fogva, minden természeti munkálat előhívja a vele rokon segitő, más részről pedig a gátló ellenséges erőket. E szerint a mágus a hajlandóság és idegenség azon törvényei által, az egész őt körülvevő természetre munkál. Így a mágusok magokra s másokra nézve is szoros diaeteticusok és orvosok voltak. Tudva vagyon , hogy némelly külső testi munkálatok által, magára az embernek lelki erejére, s bizonyos mértékben akaratjára is lehet hatni, hogy p. o. a bürökfü gőze csaknem ellene állhatatlan perlekedésre, egy más növény magja pedig meggyőzhetetlen, de életveszélyes módon, állati kényre ingerelnek. A mágia, a szó régi számaztatásában Májától, Musa, jövendölő lelkesedés, azon felsőbb munkáló erőkre tekintve, mellyekből a véges dolgok világa jő elő, s mellyektől ezek valójokra és sorsokra nézve függenek, a jövendőbe s az elrejtett múltba is tanit tekinteni. S itt egy felsőbb s alsóbb világosan látás, felsőbb s alsóbb mágia különböztetett meg, a mint a dolgok örök eredete mint felsőbb s lelki valami, vagy érzékikép, mint testiesen munkálódó csillagzat, fogatott fel. A magiusok továbbá, a hajdankor nézete szerint, esmerősek voltak azon természeti munkálatokkal, mellyek, hasonlólag a harmóniai hangokhoz, a körülövedző természet belsejében minden rokon húrokat felgerjesztenek. Parancsolóji s uralkodóji voltak az emberen kívüli természetnek is, mellyet ők, mint Orpheus varázshangok által, az élőszó ereje által szolgalatjukra kinszéritettek. Hitték a mágusok befolyását az időváltozásra, s a legkülönbözőbb világrészek vad és félvad népei között találunk ma is papokat és varázslókat, kiknek az időváltozásokra nézve jövendölési tehetség, s felettek hatalom tulajdonitatik. A mágusok végre, mint az igaz magismus tanításának sugárja, mind inkább elhamvadának, s rosz nemű csalárd varázslók lettek. A többek közt a mágiában szerelemitalok, szerelemvarázsok, kitűnő szerepet játszanak, s a mágusok és magiusnék már akkor olly természeti eszközöket használtak a vad nemi kívánságok felgerjesztésére, mellyek azon tekintetben az orvosok előtt most is tudva vagynak. Ezeken kívül kétséges természetű tárgyak, p. o. fiatal állatok részei, mellyek hevesen vágyva eledel vagy levegő után döglöttek meg - olly testek, mellyek éhes kutya nyálától fertőztettek meg, s más még undokabb dolgok választattak azon szerelemitalok készítésére, mellyeknek későbbi munkálatja, mint a szédítő méregé, mindenkor életveszélyes vagy őrültséget okozó volt. Azon alárendelt mágiának egyéb mesterségei - a holtak idézése, a jövendőmondás a kézből, a megigézés nézés által a Romaiaknál és Görögöknél (Jettatura), s egyéb még most is szokásban lévő sympatheticai orvosszerek, még inkább a varázslókról hitt azon tehetség, mellynél fogva magokat láthatatlanokká tehették, vagy egyéb alkatba változtathaták, s a nyakfüggőnek foganatossága s más emberen való hatalom, kinek viasz képmássát a varázsló birja - nagyobb részint a mágia azon setét kamarájába tartoznak, hol mint Lucián regéjében, könnyén feltalálható a hamisság, melíy bennünket egy élesen látó madár helyett könnyen szamárrá változtathatna. Ki a mágia ezen körét költészi oldalról megesmérni akarja tanulni, olvassa meg az Ezer egy éjszakát s egyéb keleti regéket, Öhlenschlager Aladdiné-ját, és de la Motte Fouqué költeményeit. Egyébiránt az állati magnetismus története, azon tárgyak közül némellyekről kielégítő felvilágosítást ád, s bizonyos marad, hogy a régi mágia nagyobb részint a természeterők mélyebb esmeretén alapult, mint talán azok hinnék, kik minden illy nemű dolgot olly örömest szemfényvesztésnek akarnak tartani. Nem csak a mágnes története, mint azt nevének rokonsága a magiával mutatja, tartozik ezen tanítás körébe, hanem vele együtt, mint látszik, számos rokon jelenetek, főkép az ércz üstök verése, mit a magiusok különféle alkalmaknál használtak, az ujjak s kezek elcsavarása, annak merő megnézése, kire a mágus hatni akar, a vesszők használata (I. Rhabdomajjtia) bizonyos a galvanismus s állati magnetismus tanításából esmért jelenésekre emlékeztetnek. L. Kleuker M. - Zendavesta s még inkább Magicon czímü munkáját. Windischmann - Unlersuchungen über Astrologie, Alchemie und Magié (Frankfurt 1818) s Horst - Von der alten und neuen Magie Ursprung, Idee, Umfang und Geschichte és ugyan ettől Lauberbibliothek." (Közhasznu esmeretek tára - 1831)

babeltornya.bmpAz uri Nagy Zikkurat (Ur, Iran)
Bábel-tornya

Zikkuratnak hívjuk azokat a hatalmas épületeket, amelyeket a sumér időkben, vagy korábban építettek. A mai tudományunk állása szerint csillagvizsgálóként funkcionált, ám ez csak részben igaz. A mágus (magyar) papok asztrológusok is voltak, de ugyanúgy foglalkoztak művészetekkel, nyelvekkel, mint ahogy alkímiával és gyógyítással is. Ur városában volt Nimród királyunk birodalmának központja. Itt épült a Nagy Zikkurat, amely a mai napig megtalálható, nem messze Ábrahám házától. Tehát ha Ábrahám itt élt, akkor a fia Izsák is, majd unokája Jákob is. Jákobnak volt egy álma, ahol angyalok járkálnak fel s alá egy égbe vezető lépcsőn.
Az angyalok a mágus (pálos) papok voltak, akik a Nagy Zikkuratnak a lépcsőjén közlekedtek. A teológusok egységesen megegyeznek abban, hogy Jákob lépcsője azonos Bábel-tornyával.
A Tóra szerint abba lett hagyva a torony építése, mert Jáhve megátkozta az építőket. De igazából nem is szándékoztak magasabbra építeni Nimródék. A zsidó legenda, miszerint az építők Jáhve átka miatt nem értették egymás beszédét és ezért hagyták abba a torony építését, valószínűtlen, mivel ezután még komplett városokat építettek.

A Méd Birodalom (Māda) bukára Kr. e. 6. században bukott el. Ekkor a sémiták reátelepedtek, majd létrehozták az Óperzsa birodalmat. A perzsák neve a Perzeusz és fia, Perzész (Perses) kultuszból ered, ám a valóságban semmi közük sincs a sémita-araboknak a görög, szkíta és egyiptomi mitológiához. Minden esetre a magyarok háttérbe szorultak a sémitákkal szemben és egy időre elveszítették a hatalmukat Iránban. Viszont pár száz évvel később, a 3. század közepén a pártusoknak sikerült az Óperzsa-birodalomban átvenni a hatalmat. A magyar törzsek a Méd Birodalom bukása után minden bizonnyal Turánba és a Kaukázus vidékére vonultak, majd Krisztus utánra már Szkítiában éltek. Amikor a kazár kagán és a kazár uralkodóréteg felvette a zsidó vallást, akkor a 7 magyar törzs, vagyis 108 nemzetség bevonult a Kárpát-medencébe, Atila király örökségébe.

Az Ég kultusszal kapcsolatban megjegyeztük, hogy az "egy" szavunk is "ég"-gel kapcsolatos.

Magyar: egy
Nepáli: ēka
Maráthi: ēka
Gudzsáráti: ēka
Bengáli: ēka
Szanszkrit: eka
Pali: eka
Szinhala: eka
Indonéz: eka
Hawaii:
ekahi
Hindi: ek
Pundzsábi: ika
Örmény: meky
Kurd: yek
Mongol: neg

Az médek utáni időszak, az V. század vallási sokszínűségét mutatja be nekünk egy teológus:

,,Dárius és Xerxes ékalakii felirataiban ekkor először fordul elő az Áhura-mazda név kiirva, mint a legnagyobb, leghatalmasabb isten neve, ki a földet, eget és embereket teremtette s kegyelemmel ruházta fel, a ki mellett még az elamita eredetű Anahit, a napisten Mitra s még más világosság-istenek említtetnek. A zendvallás szerzője Zarathustra szintén ebben az évszázban élt, mert a perzsa hagyomány szerint élete Gostasp uralkodásának idejére esik, a ki alig lehet más, mint Dárius atyja, Vistaspa (Hystaspes) s maga Buddha is életének nagyobb részét ugyanezen V. évszázban töltötte, mert a mint fennebb látok, Kr. e. 557-ben született." (Dr. Gróf Kuun Géza - A buddhismusról - 1900)

A magyart sokan hívják ősnyelvnek, de valójában inkább csak ősi nyelv. Mivel a tudományunk bizonyítja, hogy több sok tízezer évvel ezelőtt is éltek emberek a bolygón, ezért az akkori nyelvek szavaiból alakult ki a magyar nyelv. Ezért van sok hasonlóság és azonosság a sumér, egyiptomi, dél-amerikai, polinéziai, óceániai és észak-amerikai nyelvek szavaival. A mai vezető nyelvek közül a germán a szanszkritból ered, amely liturgikus nyelv. A latin és a szláv nyelvek szintúgy mesterséges, liturgikus nyelvek. A szlávnak lehet egy eredetije, ám ezt ma már nem ismerjük.

,,Az 1054-ben kimondott szakadás után a görögkeleti lélek a szláv kultúrát termelte ki." (Dr. Tóth György - A görög-keleti magyarok - 1942)

A mongol, a türk, a sémita-arab és az afrikai nyelvek viszont teljesen eltérnek a magyartól, így ezeket külön kell kezelni. Viszont a mag/mad/may/mah szavak eltérő népek között azonos jelentéssel bírnak. Ez az ősi nagy piramisépítő kultúrák nyelvei, az özönvíz előtti magas fejlettségű civilizációk öröksége.
A "bolygó" szavunk eredetileg "golyóbis".

,,Golyóbis - igy neveztetik általában minden-gömb, vagyis minden tömött gömbölyű test. A földleírásnál és csillagtudománynál azon mesterséges gömb neveztetik igy, melly egy körön (a délvonalt vagy délkört képzőn) belől, két sarkon mozog s mellynek felületén a föld nevezetesebb helyei (földgolyóbis) vagy a csillagok (éggolyóbis) kijelelve találtatnak." (Közhasznu esmeretek tára - 1831)

Magyar: golyó
Azeri: güllə
Hindi: golee
Kurd: gûlle
Nepáli: gōlīharū
Szanszkrit: gulikā
Pundzsábi: gōlī

Ám az angol "globe" szó is innen ered:

Magyar: bolygó
Angol: globe
Pundzsábi: galōba
Szanszkrit: gola

A mágusok vezetőjéről is ír Broughton:

,,Archimagus - A magusoknak főpapjuk. Ennek hellye a tűznek fő templomában vagyon, mellyet a tűznek tisztelőji szinte olly nagy betsületben tartanak, amillyenben tartják a mahummedanusok a meccai templomot. Zoroaster ezt a papot először Balchba helyheztette, de midön a mahummedanusok a VII. században Persiát elfoglalták, kéntelen vólt ő Persiának Kerman nevű tartományába szaladni, ahol most is lakik. Darius Hystaspis archimagusnak hívatta magát és amint Porphyrius megjegyzi, halála előtt megparancsolta, hogy az ő több titulusai közzé a koporsó-köré ezt is oda messék. Innen vehette magát az a szokás, hogy a perzsiai királyok papi nemzetségből tarttattak származttaknak lenni és minek előtte megkoronáztattattak, az előtt a magusoknak szent rendekbe kellett nekik állani." (Mindszenti Sámuel - Broughtonnak a religióról való históriai lexicona 1. A-C - 1792)

Magyar ősapánk másnéven Magor. Ám ha ismerjük az Urion-Orion, Urmazd-Ormazd, Urodes-Orodes, Urság-Ország szópárhuzamokat, akkor a Magor név azonos lehet a Magúr névvel. És itt eljutunk egy ősi névhez:

,,Magura - nevet visel a Kárpát elágazó hegyeinek különkülön sora, része, vagy csúcsa Árva, Arad, Bereg, Bihar, Liptú, Sáros, Szepes, Trencsin és Turócz vármegyékben." (Közhasznu esmeretek tára - 1831)

er-targyn-batyr.jpgKazah bélyeg

A II. világháború utáni években megjelent egy tanulmány, amely megerősíti, hogy a kánaáni és egyiptomi papok sokkal fejlettebbek voltak, mint a sémiták:

,,Izráel népét sem tudomány, sem művészet, sem technikai tudás nem emelte a többi fölé. Ellenkezőleg, e tekintetben messze mögötte maradt a görög-római, vagy korábban egyiptomi és asszir-babiloniai népeknek. Számszerűleg is kicsiny nép, országa nem nagyobb, mint egy közepes magyar vármegye ... Hatalmasabb rokonaink, világhódító eleink eltűntek. Immár csak nevüket ismeri a multak kutatója - mi megmaradtunk. Hatalmas malomkövek közt őrlődött népünk már vándorlásai során is. Történet nélküli élete évezredek során épen olyan csoda, mint megmaradása itt a Kárpátok medencéjében, tatár, török pusztítás, Habsburg elnyomás alatt." (Dr. Kiss Jenő - Az újszövetségi, közelebbről jézusi csodák kérdése - 1947)

Egy unitárius püspök ezt üzeni nekünk:

,,Magyar vagy? Légy büszke reá és hozd meg az áldozatot magyarságodért a békés műhelyben és a harcmezőn egyaránt." (Józan Miklós - 1941. augusztus 20. - Keresztény Magvető, 1940)


Források:

Hittudományi Folyóirat (1890)
Mindszenti Sámuel - Broughtonnak a religióról való históriai lexicona (1792)
Keresztény Magvető (1861)
Keresztény Bibliai Lexikon (1993)
Evangélikus Theologia (1947)
Antal Béla - Hunok, magyarok és a védikus civilizáció (2012)
Bartal György - A partus, hun-magyar scythákról (1862)
Zajti Ferenc - Zarathustra Zend-Avesztája (1919)
Közhasznu esmeretek tára (1831)
Tótfalusi István - Ki kicsoda az antik mítoszokban (1993)
Nagy Gyula - Az ellopott magyar őstörténet II. (1999)
Monier-Williams - Sanskrit Dictionary (1899)

 

*******

Írta:
Szécsi Levente

 

baalvany_logo_uj.bmp

A bejegyzés trackback címe:

https://baalvany.blog.hu/api/trackback/id/tr3214504092

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.