Magyar-keresztény tényfeltáró és vallástörténelmi kutatás

Mózes herceg a varázsló - Kicsoda Jáhve? (2. rész)

Kabbalah, Maccabi, Aton és a sémita kérdés

2019. március 09. - Szécsi Levente

,,Mózes fanatismusból parancsolta a zsidó népnek, hogy a bálványimádó nemzeteket kiirtsa, a kik pedig egy szikrával sem voltak alábbvalók a zsidóknál, éppen azt a természeti vallást követték, a melyet a zsidók. Józsué és Dávid fanatikusok voltak. Saul fanatismusból üldözte a keresztényeket. S Justintól, kezdve a jelen századig hányan voltak, a kik kezökben a kereszttel, s szájukon az evangéliummal irtották az eretnekeket?" (Simén Domonkos - Egy protestáns pap, a ki a protestantismust és Krisztus evangéliumát megtagadja - 1873)

A régi közösségeknek szokása volt bűnbakot keresni. Maga ez a szó, hogy "bűnbak" utal a sémita szokásra, miszerint egy kecskebakot öltek meg, hogy megbékítsék a törzsi istenüket.
Ez a régi primitív hiedelem, miszerint ha valami rossz történik (szárazság, járvány, tűzvész, katasztrófa) akkor az azért van, mert valaki megharagította az Istent. Ilyenkor a régi népek kikiáltottak valakit boszorkánnyá, majd azt kegyetlenül megölték. Így az emberek abban a tudatban feküdtek le aludni, hogy elmúlt a baj.
Egészen az ókortól kezdve a királyok főemberei a helyi zsidó szektákat tették felelőssé azért, ha baj érte az országot. Ebből kifolyólag állandóan elűzték őket, ők pedig vándoroltak egyik helyről a másikra.
Ez a szokás a negroid rassz több évezredes evolúciós hátrányát mutatja az europid rasszal szemben. A fehér ember fejlett természettudományi ismeretekkel rendelkezve tudta, hogy ha rossz dolog történik a törzsével, annak van logikus magyarázata.

189083a2427d4eaad279f85d50822c7d.jpgKellékek zsidó sátáni rituáléhoz


A föld szikesedése és elsivatagosodása összefügg az erdők kiirtásával. Szedlacsik Miklós kifejti, hogy a növények levelei elnyelik a napsugarakat, ellenben a világos színű föld visszaveri azt. A felett a terület felett, ahol nincsenek fák, a napsugarak visszaverődnek a légkörbe, így a légkört kétszeresen melegítve. A felhőkben lévő csapadék csak akkor tud lehullani, ha a felhő alatt lévő légtömeg hideg. Ahol nincsenek fák, ott a felhő alatti légtömeg meleg, így eső sem esik. Ez az oka a nagy hőingásnak is a sivatagos területeken. Napjainkban Kína elkezdte szárazságtűrő cserjékkel beültetni a Góbi-sivatag déli részét, így idővel az a terület ismét növényekkel teli lesz.

Jáhve neve egy szójáték, lényege a talmudi jogrendszer miatt alakult ki. Ugyanis amikor egy tárgyaláson a rabbik megkérdeznek valakit arról, hogy ha állít valamit, akkor azt kitől hallotta. És így visszakövették, hogy kitől származik az információ, vagyis azt ítélték el. Vagyis a mai zsidók Mózesre hivatkoznak, ám ha Mózest valaki megkérdezi, hogy kitől hallotta azokat amiket mondott, akkor ő Jáhvéra hivatkozik. Jáhve jelentése: vagyok aki vagyok.
Tehát ez egy csalás, egy hatalmas átverés. Így szedik rá a zsidók az egész világot. Jáhve soha se létezett éppen emiatt, ahogy a mai filozófusok a Bibliai csodákra racionális magyarázatokat keresnek. A zsidó népet végtére is egy leszármazási ág, vagyis egy dinasztia irányította. A prófétáik, akiket Sámuel idejében még látóknak hívtak, mindig felkenték az új királyt. Vagyis a történet szerint Lévi törzse, vagyis a Léviták Rendje uralkodott a zsidó népen.

,,Egyszer Mirjám és Áron Mózes ellen beszélt az etióp asszony miatt, akit elvett. Mert Mózes egy etióp asszonyt vett feleségül. Ezt mondták: Vajon csak Mózes által beszélt Jáhve? Nem beszélt-e miáltalunk is? De Jáhve meghallotta. Ez a Mózes pedig igen alázatos volt, a földön élő minden embernél alázatosabb. Jáhve akkor rögtön ezt mondta Mózesnek, Áronnak és Mirjámnak: Menjetek ki mindhárman a kijelentés sátrához. Ki is mentek mindhárman. Akkor Jáhve leszállt felhőoszlopban, megállt a sátor bejáratánál és szólította Áront és Mirjámot, ők ketten pedig odamentek. Jáhve ezt mondta: Halljátok meg beszédemet: Ha van Jáhvénak prófétája köztetek, azzal látomásban ismertetem meg magam, álomban beszélek hozzá. De nem ilyen Mózes, a szolgám! Őrá az egész házam van bízva! Szemtől szemben beszélek vele, világosan, nem rejtélyesen, Jáhve alakját is megpillanthatja. Hogy mertetek hát szolgám, Mózes ellen beszélni? - Jáhve haragra gerjedt ellenük, és eltávozott. Amikor a felhő eltávozott a sátorról, Mirjám a poklosságtól olyan fehér lett, mint a hó." (4Mózes 12, 1)

Mindez a Sínai-félszigeten, a pusztában való vándorlás idején történt. Kérdés, hogy ha a zsidók még egy karavánnal sem találkoztak, akkor honnan vett magának Mózes etióp feleséget? Illetve miért csak Mirjám lett beteg, Áron miért nem? Hisz mindketten szidták Mózest. Innen látszik, hogy ha Jáhve létezik, akkor utálja a nőket. Elég valószínű, hogy Mózes és Áron csak rászedték a zsidókat. Mózes a fáraó varázslói közül volt egy. Szemfényvesztéssel irányította a zsidó népen belüli mészárlásokat és mindenki hitt neki.
Ugye Mózes Mádián földjére megy, ahol hajadon leányokat ment meg. Ettől a vidéktől nincs messze Medina városa. Elég valószínű, hogy Mekka és Medina neve visszanyúlik addig az időkig, amikor a Nílus mentén egészen Etiópiáig szkíták uralkodtak. Ez volt a régi Bábiloni Birodalom, Szkűtész (Nimród) királyunk birodalma.



b310ef6be3078d3b5deae1587b8864c4.jpgTalmudista rabbi

,,Az egyházi tan drámailag rajzolja Ádámnak a paradicsomban való megkisértését és elestét, és ez elesésben a bűn eredetét keresi, azt, hogy hogy jött a bűn a világra. A hindú e tudósítást nem fogadja el. Azt egy kezdetleges nép meséjének tekinti, a fejletlen értelem magyarázatának, mely el tudja fogadni azt, hogy egy ember, ki Krisztus előtt mintegy négyezer évvel élt, az egész emberi nem atyja és hogy mert ő vétkezett, minden ő utódai született bűnösök. A hindúk rég tudják, hogy ez a tudósítás ellentmond észnek és tudománynak." (Péterfi Dénes - Egy hindú reformator a keresztény dogmákról - 1907)

Milyen érdekes, hogy ez a 19. század közepén született unitárius lelkész azt meri publikálni, hogy a Tóra első könyvében fejletlen értelmű emberek hisznek. De hiszen igaza van.
Jáhve korlátolt hatalmáról tanúskodik a következő idézet:

,,A halottak jósolnak, ép úgy, mint maga Jahveh. (1Sám 28, 11.) Nem csupán álomban jelennek meg az élőknek, de árnyaik fel is kelthetők az alvilág mélyéből. Természetesen ez a népies felfogás igen sok változáson ment keresztül a héberek vallásának fejlődése folyamán. Addig, ameddig Jahveh csupán egy volt a többi istenek között, semmi kivétel nem volt téve a körülményt illetőleg, hogy az istenek hatalmi köre csak az élők világára van befolyással." (Győrfi István - Babylon befolyása a héberek ős vallására - 1913)

Bizonyos elemek kétségbe vonják, hogy XXIII. János pápa az 1962. évi zsinaton azt állította volna, hogy a Tórában szereplő mesék igazából sumér eredetű történetek, amelyeket a zsidók elloptak és meghamisítottak.
A kételkedőknek íme egy teológus, aki a 20. század elején így vélekedik:

,,Ez az eredménye a héber civilizáció legendája összehasonlításának a babyloniai régi feljegyzésekkel és bármiféle bírálat előtt is világosan áll a tény, hogy a bibliai író igen sokkal tartozik a babyloniai feljegyzéseknek. A használt nevek babyloniai istenek és városok nevei, vannak részletek, amelyek mint Jahvéh átka a földre és más egyéb töredékek, csaknem szószerinti idézések babyloniai tudósításokból." (Győrfi István - Babylon befolyása a héberek ős vallására - 1913)

Vagyis már 50 évvel XXIII. János pápa előtt is köztudott volt, hogy a zsidók mindent ellopnak (vallást, nyelvet, neveket, földet). Éppen ezért nem léteznek zsidók és nem létezik zsidó vallás. Maga a "zsidó" szó a "judeo" szóból ered, amely Júda ősapa nevéből származik.

Magyar: háború
Bengáli: yuddha
Gudzsáráti: yuddha
Szanszkrit: yuddha
Hindi: yuddh
Kannada: yuddha
Maráthi: yuddha
Nepáli: yuddha
Malajálam: yuddhaṁ
Szinhala: yuddhaya
Telugu: yuddhaṁ

A zsidó ősatyák nevei közül sok szanszkrit vagy kánaáni, mivel a zsidók ezen népek földjén éltek, mint kisebbség. Egyik területről a másikra űzik őket. Amely területre eljutnak, az ottani vallási szokásokat felveszik, majd átalakítják és végül sajátjukként prezentálják.

,,Főleg Mózes (Kr. e. 1400) érdeme a monoteizmus megalapozása, mely Kanaanban folytonos harcban áll a kanaanita sokistenhivéssel és ennek közvetítésével a hatalmas babyloni kultúra hatását is megérzi (Teremtés- történet, Özönvíz, Mózes és Hammurabi törvényeinek egybevetése). Hogy a zsidó vallás ennek ellenére be nem olvadt a környező Baál vallásokba és hogy a sokféle idegen hatásokat sajátos vonásainak sérelme nélkül átalakította, az főleg az u. n próféták érdeme." (Dr. Szelényi Ödön - Az ev. keresztyénség világnézete - 1922)

549a1c86722c1d101fc84f2c4e232729.jpgFestmény egy pedofil rabbiról

,,Nem lesz érdektelen, úgy gondolom, ha röviden is, de vizsgálat alá venni a babyloniai monda és a bibliai özönvíz története közti összekötő szálakat. A hagyomány szálait az Euphrates völgyibben kell keresnünk. Noé bárkáját csupán a Babyloniában uralkodó, hajózási rendszer világításában érthetjük meg igazán. A babyloniai történet két részre szakad: Shurippah lerombolása és az Euphrates kiáradásának évi eseménye. E két elem kombinációja azt a benyomást eredményezi, amelyet Parnapisthim története hoz előtérbe, mely szerint a záporeső sokkal nagyobb arányokat ölt, mint ahogy eredetileg az istenek által megígérve volt. A bibliai elbeszélés is ezen a kombináción alapszik, de figyelmen kivül hagyja a történet localis elemeit és ügyesen használja fel a vízözönt, mint eszközt a Jahvéh kezében és igazolja az igaz életű, igazságos ember (Noé) iránt mutatott különös kegyet." (Győrfi István - Babylon befolyása a héberek ős vallására - 1913)

Ha már Noénál tartunk, akkor érdemes átvenni a sémita-hámita ellentétet.
Noénak három fia volt, ezek közül kettő Szem és Khám.

Szem leszármazottai a szemiták.
Khám leszármazottai a khámiták.

szemita = anti-khámita
khámita = anti-szemita

Ez egy törzsi ellentét, amely a zsidó mitológiából ered.
Csupán Noé átka az, amelyik a szemitákat a khámiták fölé helyezi. De semmivel sem jobb egy szemita, mint egy khámita. Semmivel sem rosszabb egy khámita, mint egy szemita.

Az egyetemes tudományunk, vagyis a zsidó néprajzkutatók szemitának hívják az arabokat és más negroid törzseket. Így a cigányok és a szefárd-zsidók is szemiták, ahogy ezt ők maguk is elismerik.
Ellenben a zsidó vallásba betért kazárok (askenázi-zsidók) nem szemiták, mivel vérségileg nincs közül Szem ősatyához és a többi szemita néphez. Az askenázi-zsidók származásilag nem szemiták.
Így ha valaki az ő tevékenységüket kritizálja, az az illető nem anti-szemita.

jad-65-jad180331-g001.jpg
A szemita (kék szín) és nem-szemita (zöld szín) zsidók

,,Azt az antiszemitizmus is elismeri, hogy a zsidóság nem egységes faj, hiszen az évszázadok folyamán minden elzárkózottsága ellenére is rengeteg vérkeveredésen ment keresztül. A fajelméletek képviselői mégis úgy gondolják, hogy a zsidóság különféle csoportjait, így nevezetesen annak két nagy ágát, a keleti (aszkenázi) és a déli vagy spanyol (szefardikus) zsidóságot egységbe lehet foglalni, mivel lényegileg ugyanazok a fajbiológiai elemek határozzák meg mindegyiket, csak egyiknél egyik, másiknál másik elem lép előtérbe. Ez a fajbiológiai alap, a vér döntően befolyásolja e fajelmélet szerint a lelki habitust és az erkölcsi magatartást is." (Karner Károly - Evangélium, magyarság - 1942)

A Jelenések könyve is megjövendöli a kazár zsidók világuralmát.

,,Íme, megteszem: a Sátán zsinagógájából valók - zsidóknak mondják magukat, de nem azok, hanem hazudnak." (Jelenések könyve 3, 9)

Így ha a jelenleg magát egységes zsidóságnak definiáló vegyes vérű és fajú tömeg kiírtja a gójokat, vagyis a nem-zsidókat, akkor a fajtiszta zsidók (szefárdok) és a vallásba betértek (askenázik, etiópok) egymást kezdik majd ölni, hisz a Talmud szerint csak az a zsidó, akit Jáhve annak teremtett, vagyis aki vérségileg az. Így a cionista messiás a prozelitákat is meg fogja ölni és végül csak a tiszta vérű zsidók maradnak életben. A zsidók maguk is kutatnak e téren.

,,Míg a zsidóság kézzel lábbal tiltakozik az ellen, hogy magyar faj volna, egyrésze, a dunántúli és tiszavidéki most mozgalmat indított, hogy őket fajmagyaroknak ismerjék el. Azt mondják, hogy mig a budapesti és északmagyarországi zsidók a dinári fajhoz tartoznak, addig ők mongolszerű (mongoloid) jellegűek. És a kazárok törzséből eredettek, tehát honfoglalók (Ezt komolyan mondják). A mozgalom vezére, egy tiszaháti, persze gazdag zsidó, ki nevét egyenlőre nem közli a nyilvánossággal a következőket mondja: Semmi kétség, hogy nem vagyunk azonos fajúak a pesti és máramarosi zsiókkal Csanád, Arad, Bács, Békés, Hajdu, Heves, Szolnok, Bihar, Borsod, Baranya, Pest, Esztergom, Veszprém, Somogy zsidósága kazárok vagyunk. Ezt embertanilag és koponyamérésekkel kívánjuk bebizonyítani, amin most fáradozik külföldi és egy hazai fajkutató (Tán nem csak Méhely?). Mindaddig azonban mig elegendő megdönthetetlen bizonyítékkal nem rendelkezünk, nem lépünk a nyilvánosság elé (Demokrata Ujság 1937. X. 30.) - Halasztást tehát elég hosszu időt adtak maguknak. Hisszük is, hogy sohasem lépnek a nyilvánosság elé. De hogy mit is szólnak ehhez Máramaros, Szabolcs szülöttei, kíváncsian várjuk. Hisz ők még Ádáméva révén tartják a rokonságot. (Turáni Roham, 1937, IV. évfolyam, 8. szám)

Tehát a zsidókérdés egyik megoldása lehet a kazár történelem és kultúra és vallás felélesztése és a jelenlegi zsidó vallású kazár leszármazottakkal való megismertetése. Sajnos, ameddig számos turáni nép muszlim, addig a kazárok zsidók és egyenlőre egyik nép sem kívánja abbahagyni ezen primitív démoni vallások gyakorlását. Istennek hála, Kazahsztánban a Szovjetunió bukása után nagy erővel terjedt el ismét az ősi turáni kazah kultúra. És hát a Kazár Birodalomnak közvetlen örökösei a kozákok és a kazahok. Így ma Kazária gyakorlatilag azonos Kazahsztánnal.
Pikler Emilről elég kevés adatot találni, ám a Magyar Zsidó Lexikonban ezt írják a "Szocialista mozgalom" címszó alatt:

,,Majdnem minden szakma kiépítésében találunk zsidó munkásokat ... A magántisztviselőknél: Szántó Béla, Büchler József, Pikler Emil, Kertész Miksa." (Magyar Zsidó Lexikonban - 1929)

Vagyis Pekler a Magyar Országgyűlésbe beépített bolsevik-zsidó kém, aki ilyen tévtanokkal próbálta a nemzetépítést megakadályozni:

,,Nekem nincs szándékomban a faj védelem teóriáját nevetség tárgyává tenni, nincs szándékomban azért, mert ugy látom, hogy Gömbös tisztelt képviselőtársamnak az fixa ideája, jóhiszemű ideája. Nem akarom őt nevetségessé tenni, csak rámutatok arra, hogy maga a fajvédelem már történelmi szempontból, tehát Magyarország történelmének szempontjából sem állhat meg. Nagyon jól emlékszem, hogy amikor a gimnáziumba jártam, a történelemben azt tanultam, hogy Árpádnak, vagy ahogy mondani szokás: Árpád apánknak édesanyja, Álmos felesége, Sámuel kazár fejedelemnek volt a leánya. Ez történelmi faktum, már pedig a kazárok igaz, hogy turáni faj, de a zsidó vallást vették fel, sőt a történelmi feljegyzések szerint az a vérszerződés, amely a kazárok és magyarok közt akkor létrejött, csodálkozzék rajta Patacsi képviselő ur, héber nyelven van irva. (Muszti István: A hét vezér közül kettő zsidó volt!) De mindegy. Nem akarok mint a zsidó faj exponense szerepelni, eszem ágában sincs, csak azt mondom, hogy ez a teória minden tekintetben olyan labirintusba vezet bennünket, amelyből nincs kiút" (Pikler Emil - Nemzetgyűlési Napló, VII. kötet - 1922)

Fábián Béla, igaz antikommunista volt, ám egyben demokrata és liberális is, továbbá antifasiszta. Nem véletlen, hogy a 40-es években a németek koncentrációs táborba vitték. Ő idézte fel a következőket a Nemzetgyűlésben:

,,A béketárgyalások alkalmával a magyar kormány a következőket mondta el a vonatkozó akták gyűjteményének 359. lapján a magyar zsidókról: Büszkén emlegetik, hogy a honfoglaló magyarokhoz török eredetű kazárok csatlakoztak, akik közül többen a zsidó vallást vették fel, legnagyobb részük teljesen asszimilálódott a magyarokhoz, kiváló magyar írókat, tudósokat és művészeket adtak nekünk. A magyar nemzeti lélekhez való asszimilálódás következtében el kell ismerni, hogy faji szempontból a magyar zsidók már nem is zsidók, hanem magyarok." (Fábián Béla - Nemzetgyűlési Napló, VII. kötet - 1922)

Visszatérve a teológiára:

,,A tudomány azt állítja, hogy már sok ezer évvel Ádám előtt is voltak emberek. A valóság ezzel szemben az, hogy az Ádám előtt élt emberi lények csak emberállatok voltak, vagyis csupán testük és lelkük volt, de isteni szellem bennük nem lakozott." (Hlávics Kornél - Ótestamentomi próféták - 1927)

Ilyen és ehhez hasonló tévtanokkal mérgezték a zsidó-keresztény papok a magyarságot az elmúlt 1000 évben. Nagy kérdés, hogy ezen teológus mire gondol akkor, amikor az emberben lévő lélek és az isteni szellem közti különbségről beszél.
A Tóra szerint Ádám kezdetben halhatatlan volt, majd idővel Jáhve halandóvá tette. Kezdetben az emberek több száz évig is éltek, majd Jáhve lecsökkentette éveik számát. Ugyanez a történet szerepel a pápuáknál is:

,,Hajdanában nem haltak meg az emberek, hanem megifjodtak ... Ettől fogva sorsa az embereknek a halál. Kezdetben azonban csak igen magas korban haltak meg. Midőn később kezdetét vette a varázslás, egy ember sem érte el többé a rendes életkort. Mindnyájan időnek előtte haltak meg a varázslás miatt." (Endreffy János - Pápua mondák - 1911)

Ezen népeknél is van Özönvíz legenda, így elismerhetjük, hogy a Tóra első könyvének első fejezetei valóban az Özönvíz előttiek. Értelemszerűen Mózes az egyiptomi és bábeli forrásokból hamisította össze a saját zsidó változatát.
A katolikus Bibliában szerepel két könyv, amelyet más felekezetek kivettek a saját Bibliájukból. Ez a Makkabeusok első és második könyve. A történet Nagy Sándor után játszódik, amikor az egész Közel-Kelet indo-görög (makedón) uralom alá kerül. A makkabeus szó a makedón szó "mak/mac" szótövéből ered. A legenda szerint ekkor terjed el a térségben India spirituális hatása, de ez nem igaz. Hisz a néprajzkutatóink szerint szerte Iránban olyan népek éltek, amelyek germán nyelvet beszéltek. Ez a nyelv pedig a szanszkritból ered. Vagyis amit ma indiai kultúrának ismerünk, az javarészt azonos volt a Méd és a Bábeli kultúrával, majd csak az iszlám térhódítása miatt szorult vissza Indiába. A Makkabeusok első könyve arról számol be, hogy Ursolyma városában jógaiskola nyílt és a zsidók visszanövesztették a levágott előbőrüket:

,,Pogány szokás szerint testgyakorló iskolát létesítettek Jeruzsálemben, újranövesztették előbőrüket." (1Mak 1, 14)

Ez egy 1973-as fordításban szerepel, amelyet a Szent István Társulat adott ki. Nagy kérdés, hogy a jezsuita Káldi György 1626-ban kiadott Káldi-Neovulgátában miért nincs benne. Ez utóbbiban ugyanis ezt írják:

,,Így a pogányok módjára testgyakorló iskolát építettek Jeruzsálemben, nem metélkedtek körül." (1Mak 1, 14)

Vagyis megint eljutottunk egy olyan részhez, amely a legsötétebb kabbalista és talmudista hagyományokat idézi. Érthető, hogy a jezsuiták ezt a részt elpalástolták előlünk, a protestánsok pedig már bele sem tették a Bibliájukba. Az angol Bibliában az szerepel, hogy: körülmetéletlenné tették magukat.
Minden esetre nem mehetünk el szó nélkül amellett a tény mellett, miszerint ezen Makkabeusok nevéből jön a "makkabi" szó is, amely a Zsidó Olimpia, vagyis a Maccabi Játékok nevében is szerepel. Ez utóbbi 1932-ben lett először megrendezve Palesztina területén. Ennek a margójára kell írnunk néhány idézetet a Makkabeusok könyveiből.

,,A Makkabeusok első könyve sok dokumentumot, levelet tartalmaz, tehát hitelesnek tekinthető. Mivel ezek a dokumentumok (5,10-13; 14,27-45; 15,16-21 kivételével) zsidóktól származó közlések külföldiek számára vagy fordítva, külföldiek értesítik bennük különféle dolgokról a zsidókat, föltehető, hogy a szerző legalább egy másolatukat láthatta a zsidó levtárban. A szerző egy szeleukida forrást is fölhasznált munkájához, mely valószínűleg a Szeleukidák egy királyi krónikája volt." (Magyar Katolikus Lexikon)

Vagyis egy összeállított történet, amely nem létező levelekből áll, amelyekről a legnagyobb jezsuiták sem tudják, hogy ki küldte kinek. Egy állítólagos, mára nem létező, vagy sohasem létezett régi zsidó levéltárban is láthatta ezen leveleket az a személy, aki ezt a könyvet megírta. Viszont a jezsuiták is elismerik, hogy forrásként egy indo-görög krónika szolgált, vagyis egy valós környezetbe lett beleépítve egy zsidó mese. Ez a szócikk azt is írja, hogy a szerző neve nem maradt fent és a legrégebbi említése a 3. és 4. századbeli (Origenes, Szent Jeromos). Állítólag ők ismertek egy sémita nyelvű változatot is, ám nekünk már csak görögül maradt fent mindkét könyv. Vagyis ezen mesék keletkezése minden bizonnyal 3. századi, ugyanis ekkor találták ki a zsidó-kereszténységet, ekkor tette ezt Nagy Konstantin államvallássá. A Tenach iratai is ekkoriban keletkeztek, ezért van, hogy a rendelkezésünkre álló ószövetségi iratok fiatalabbak, mint az újszövetségiek. Ezen mesék egyidősek lehetnek Josephus Flavius történeteivel.

5ffffb6268a5edd0487c75b7d8fc9f45.jpgZsidók az ursolymai Siratófalnál

,,A helyébe fia, Júdás lépett, akit Makkabeusnak hívtak ... Dicsőséget hozott népére szerteszét, páncélt öltött, mint a hős, felövezte fegyverét a harcra, és megvédte kardjával a tábort. Tetteivel az oroszlánhoz lett hasonlóvá, a fiatal oroszlánhoz, amely zsákmány után ordít. Megégette lánggal népének felforgatóit." (1Mak 3, 1)

Nagy kérdés, hogy a zsidó katonák mikor tanultak meg lovagolni? A Tenachot végigolvasva a zsidó katonák mind gyalogosok. Ellenben az ellenük harcoló népek mind lovas nemzetek.
Másik nagy kérdés, hogyha a zsidók nem tudtak lovagolni, akkor mégis hogyan győzték volna le az indo-görögöket, akik meghódították a Közel-Keletet és Iránt egészen Indiáig? Hogyan csinálták?

,,Mindenki szeme láttára előlépett egy zsidó, hogy a király parancsa értelmében áldozzék a bálványoltáron Modin városában. Amint ezt Matatiás meglátta, úgy elkeseredett, hogy megremegtek a veséi. Jogos és igazságos haragra gerjedve odarohant és leszúrta őt az oltáron. Megölte ugyanakkor azt az embert is, akit azért küldött Antióchosz király, hogy az embereket az áldozatra kényszerítse. Az oltárt pedig lerombolta." (1Mak 2, 23)

Egyértelműen látszik, hogy ez a Matátiás meg tudott ölni egy fegyvertelen zsidót, majd a király szolgáját is. A könyv írója szerint ezen hidegvérű kettős gyilkosság jogos és igazságos volt. Ám a történet többi része mind egy kitalált hőseposz. A görög hősköltemények hatására készítettek egy zsidó változatot is, ám erre semmi bizonyíték nincsen. Nem hiába kezelik ezt a művet a helyén, vagyis hiteltelen iratként, egyszerű zsidó regeként, amilyen Judit könyve is.
Visszatérve Mózesre:

,,Kabbalah - azaz szóhagyomány, traditio. Alatta a zsidók majd a profetákróli tudományt, majd az őskori regéket, majd ismét, s ezt leginkább a mystica philosophiát értik. A név nem olly igen régi, de mi a kabbalistica philosophiát illeti, ennek eredete felett a tudósok véleményei meghasonlanak. A zsidók kabbalistica titkaikat népek legrégibb korából származtatják, s egész Ádámig mennek fel. De ha felvesszük is, hogy a zsidóknál a hajdanidőkben léteze némü titkos tanítás, ez egyedül az isteni szolgálat körüliekre terjedhetett ki. A valódi philosophiai Kabbalah eredetét Egyiptomban kell keresnünk, Schetahides Simon kora olta, ki Aegyptusból Palaestinába hozta azt. Csak a 2. században iraték le, nehogy a zsidó nép elszélyedésével elvesznék. Az újabb magyarázók sok idegen tárgyat keverének bele. A Kabbalah symbolica s reális részekre osztatik. A symbolica leginkább a betűkkel foglalatoskodik, mellyeknek titkos jelentést ád. A real rész, melly tanításokat foglal magában, ismét theoretica (elméleti) s practica (tettlegi) részre oszlik. Amaz a szent irást titkos traditiók segedelmével igyekszik magyarázni, belőle a metaphysica és pneumatica philosophiai rendszerét állítandó fel. Ez ellenben olly tudományt igér, mellynek segítségével, csupán az isteni nevek és mondások mesterséges használása által, csudákat vihetünk véghez. A tudományoknak ujabb éleire keltek óta, több tudósok adták magokat a Kabbalah tanulására. Az ujabb kablalisták között Morus Henrik és Knorr Christian legnevezetesebbek. Az utolsó két latin negyedrét kötetbe szedé öszve mind azt, mi a kabbalisticai irományokban tudásra méltó." (Közhasznu Esmeretek Tára - 1831)

Itt ismét csak megerősítést nyer, hogy a zsidók ősi könyve, a Kabbalah is csak Kr. u. 2. századi, ahogy a Talmud és a Tenach is Kr. u. készült.

b12a3b4aaf6fa9ccd15de861a0d8c607.jpgKabbalah olvasó rabbi

,,Rank és Edward Meyer állítják fel azt a hipotézist, hogy Mózes egyiptomi volt. Freud átveszi hipotézisüket és a hősmithosok mintájára meg is fordítja Mózes születési történetét. A hősök születési története a legtöbb esetben a következő séma szerint alakult: előkelő, lehetőleg királyi családból születtek, apáik hatalmukat féltve, legtöbbször kiteszik őket, szegény emberek megtalálják és fölnevelik. Ezek mintájára Freud szerint tehát valószínű, hogy Mózes is a fáraótól származik, ő teteti ki a Nílus vizébe és a leviták találják meg és nevelik fel ... Mózes egyiptomi volt, fáraók sarja, akit atyja elvetett, de ő nem nyugodott bele elvettetésébe. Neki nép kellett. Erre választotta ki az Egyiptomban megtelepedett sémita héber törzsét. A kivonulásra a IV. Amenhotep halála utáni zavarok adtak alkalmat. IV. Amenhotep, a XVIII. dinasztia egyik fiatal tagja 1375 körül a régi thébei Amon vallást elveti és helyébe új vallást, az On napisten tiszteletet vezeti be. Reformátorrá lesz. Még nevét is Ikhnatonra változtatja (a napisten fénye). Ez az At-on kultusz monotheista jellegű volt. Ezzel adva van Izrael monoteista hitének alapja is. Mózest Amenhotep idejébe helyezi és az Aton vallás hívévé teszi Freud. Amikor 17 évi uralom után IV. Amenhotep meghalt s utódai tüzzel-vassal kiirtották az eretnek király emlékét s eltörölték monotheisztikus reformjait, Mózes népet választ magának, kivonul velük Egyiptomból, rájuk erőszakolja az Aton vallást és ezzel biztosítja a monotheisztikus reform továbbélését. Itt azonban felmerül az Aton vallás és a Jahve-hit közötti lényeges különbség problémája. Ennek megoldására Freud Sellintől vesz át egy hipotézist: Mózest a kivonulás után választott népe megölte s az Egyiptom és Kanaán közötti földsávon vándorlásuk közben új vallást vettek át a midianitáktól. A kivezető Mózes és a midianita Jethro pap veje tehát, aki a vallási kompromisszumot kötötte, két különböző személy. Ennek kedvéért újra el kell fogadni azt a hipotézist, hogy a kivonulás és a vallási kompromisszum között két generáció, mintegy száz év telt el, szemben a Szentírás negyven évével és ugyanazzal a generációjával. Ebben a vallási kompromisszumban a midianita szűkkeblű Jahve vulkánisten és az egyiptomi Aton-Adonai napisten tehát összeolvadtak ... A nép azonban később megbánja Mózes meggyilkolását. Ez a bűnbánat abban nyilvánult meg, hogy Mózest új tisztelettel ruházták fel és lassan viszszatértek az Adonáj hithez, a magasabbrangú Aton valláshoz ... Két réteget mutat fel: a szertartásokat végző és szent iratokat őrző a Jahve, magia és varázslat szolgálatában álló papságot és a régi, mózesi-egyiptomi hagyományt visszaállító próféták sorát." (Botta István - Mózes - 1947)

A júdaizmuson belül két istent imádnak, egy jót és egy rosszat. A kohaniták közül kerül ki a cohen (főpap) akinek nem szabad állatokat levágnia, sem elégetnie azokat, mivel ő valamilyen jó istent szolgál, akit ők Örökkévalónak hívnak. Ez a cohen nem vehet részt a halottak körüli munkálatokban és nem vehetnek feleségül elvált nőt. A kohaniták Lévi törzséből származnak. Jellemzően a vezetéknevük: Kohn, Cohn, Cohen. Őket hívják először tóraolvasáshoz.
Ellenben a leviták (templomszolgák) azok, akik az állatokat levágják és elégetik. Őket hívják másodszor tóraolvasáshoz. Nevük héberül: levijim.

,,Lévi törzséből származott Mózes, aki Egyiptomban nevelkedett. Ezért nem meglepő, hogy Lévi leszármazottai közül nagyon sokan egyiptomi nevet viseltek (maga a Mózes név is egyiptomi eredetű, lásd továbbá Éli főpap két fiának neve: Hofni és Fineás)." (Keresztény Bibliai Lexikon - 1993)

hqdefault_1.jpgZsidó rajz, amelyen a zsidók építik a gízai piramisokat

Siegmund Freud nem tudni, honnan szerezte az ismereteit. A Mózesről alkotott véleménye részben tudománytalan találgatás. Ám egy érdekességet ki kell emelni, szerinte ugyanis a zsidók megölték majd megették Mózest.
A zsidóság elég tagolt, ugyanis léteznek khaybari zsidók az Arab-félszigeten. Ezek rokonságban vannak a jemeni zsidókkal, az etióp zsidókkal, a karaita zsidókkal. A lemba törzs az etióp zsidókkal állhat kapcsolatban.
Ott vannak még a mizrahi zsidók is. A Palesztinába betelepült zsidókat szabra
zsidóknak hívják.
Ez csupán azért fontos, mert a jemeni és a khaybari zsidók bizonyítottan arabok, vagyis sémiták. Viszont így közelebb jutunk a zsidó, vagyis az adamita vallás őshazájához.
A cigányság és a zsidóság kapcsolatát az is mutatja, hogy a 40 évnyi pusztai vándorlás alatt az úgynevezett héber nép sátrakban lakott. Ám mikor a cigányok megérkeztek Európába, ők szintúgy sátrakban éltek, innen a "sátoros cigány", illetve a "sátras cigány" kifejezések. Ez pusztán azért érdekes, mert az eurázsiai vándorló sztyeppei népek jurtákban laktak. A jurta jóval bonyolultabb szerkezetű, mint a sátor, így a jurta építés egy fejlettségi szint.
Mintha a Mózes körüli okkult, vagyis rejtett legendák száma végtelen lenne, hisz itt egy újabb:

,,Josephus Mózes születésének történetét úgy adja elő, hogy az emlékeztet Máté elbeszélésére. Elbeszélése (Ant. 11, 9, 2) szerint tudni illik az egyik egyiptomi írástudó a fáraónak hírül adja, hogy egy zsidó gyermek fog születni, aki az egyiptomiak uralmát megalázza és a zsidókét gyarapítja. Erre adja ki a fáraó rendeletét, amely szerint minden újszülött zsidó fiúgyermeket a Nílusba kell ölni. Hasonlóról tud a zsidó írástudomány is (Ex R 1,66 d, Billerbeck 1,88. lap)" (Karner Károly - Máté evangéliuma - 1935)

,,Hasonló lehetett a helyzet Kr. e. 15. században is, mert II. Amenofisz egy palesztinai portyáról 3600 habiru foglyot vitt magával. Egy II. Ramszesz idejéből fennmaradt papirusz is utal a habirukra." (Keresztény Bibliai Lexikon - 1993)

A héberek neve eredhet a Habur folyó nevéből, továbbá az észak-mezopotámiai szabírok nevéből, esetleg Hebron-völgyének a nevéből. Ez utóbbiban Ábrahám és leszármazottai laktak. Minden esetre nagy kapcsolat van a héberek és a habiruk között, főként az, hogy ez utóbbi tényleg hadifogolyként élt Egyiptomban. Ennek ellenére a Tóra leírása alapján se foglyok, se szolgák nem voltak. Ezek a habiruk zsoldosok voltak, akik pénzért készek voltak bárkit szolgálni. Hajótöröttekből összeverődött csoportok, szökött rabszolgák, a sorsukkal elégedetlenkedők.
Mózes kapcsán felvetődik a Teremtés könyve, annak is a Káin és Ábel című története. Bizonyos apokrifokból kiderül, hogy ők egy nőn vesztek össze, ám most csak a klasszikus történetet elemeznénk.

,,A néphagyomány Ábel áldozatának felfelé szálló, Káinénak lefelé szálló füstjét említi, holott a Biblia csak azt mondja, hogy Ábel áldozatára letekintett Jáhve, ám Káinéra nem." (Bozóky Éva - Boldogasszony ága - 1995)

e8b3ee112533b057daa7b926e3db6ce7.jpgTalmudista zsidók

Bizonyosan kevesen tudják, de a Talmud szerint az Édenkertben voltak lelkek, akik még Ádám megteremtése előtt a Tórát olvasták és bizonyos kérdésekről vitatkoztak. A rabbik tanítják, hogy a Tóra az maga Jáhve és aki Jáhvét akarja megismerni, annak a Tórát kell olvasnia. A Kabbalah leírja, hogy egy nagy vaskerítés van a felettünk lévő szellemvilág és a mi világunk között, ám Ábrahám, Mózes és más zsidók ezen át tudtak járni, illetve Jáhve lebontotta nekik. Majd Mózes, mikor a Sínai-hegyre felmegy a Tóráért, akkor az angyalok mondják Jáhvénak, hogy miért nem inkább nekik adja a Tórát? Ekkor Jáhve azt mondta Mózesnek, hogy válaszoljon az angyaloknak. Mózes viszont félt az angyaloktól és nem mert felelni. Jáhve mondta neki, hogy fogja meg a székének a lábát és így nem bánthatják az angyalok. Ilyen és ehhez hasonló történeteket tanítanak a rabbiképzőkön.

Ha már az Édenkertnél járunk, akkor ki kell derítenünk, hogy mi is történt Káin és Ábel kapcsán. A keresztény teológusok azt mondják, hogy Káin csak azért vitt áldozatot Jáhvénak, mert a testvérét Ábelt utánozta. Azt is mondják, hogy Jáhvénak az nem tetszett, mert Káin nem tisztelettel vitte. Viszont mindez hazugság, belemagyarázás, ugyanis a Tórában ilyenről nincs szó. Érdekes, hogy több magyarázatos Biblia kiadás is megjelent az évszázadok alatt, amelynek a lényege a manipuláció és az agymosás. Sokkal hasznosabb egy szektás Jehova tanúi-féle Biblia, amelyben a keresztutalások és a ógörög és héber szavakról találhatunk információt, hogy az eredeti szövegnek milyen értelmezései lehetnek. A bibliai szövegek egyáltalán nem egyértelműek.

,,Ábel juhpásztor volt, Káin pedig földműves. Történt pedig számos nap múltán, hogy Káin ajándékot mutatott be Jáhvénak a föld gyümölcséből. Ábel is áldozott nyája elsőszülötteiből és azok kövérjéből. Jáhve rátekintett Ábelre és ajándékaira, de Káinra és ajándékaira nem tekintett. Nagy haragra gerjedt erre Káin, és lehorgasztotta a fejét. Ám Jáhve azt mondta neki: Miért gerjedtél haragra, s miért horgasztod le a fejed? Nemde ha jól cselekszel, jutalmat nyersz, de ha rosszul, legott az ajtóban leselkedik a bűn! Kíván téged, de te uralkodj rajta. - Mindazonáltal Káin azt mondta Ábelnek, a testvérének: Menjünk ki! - Amikor kint voltak a mezőn, Káin rátámadt testvérére, Ábelre, és megölte." (1Mózes 4, 2)

Tehát az, hogy Káin utánozta Ábelt már most megdőlt, ugyanis a Tóra alapján Káin mutatott be először áldozatot. Mellesleg szó sincs arról, hogy elégették az áldozatokat, hanem csak arról, hogy elvitték a javaikat Jáhvéhoz. Ezt megerősíti a Héber Biblia is:

,,Káin hozott: föld gyümölcséből áldozatot Jáhvénak. És Ábel, őszintén hozott juhainak elsőszülötteiből és pedig a kövérjeikből. És fordult Jáhve Ábelhez és áldozatához, Káinhoz pedig és áldozatához nem fordult. Ez igen boszantotta Káint és beesett az arca." (Brésit 4, 3)

A Jehova tanúi-féle fordítás ismét megadja nekünk a bizonyosságot:

,,Történt egy kis idő múlva, hogy Káin áldozatot vitt Jehovának a föld terméséből. Ábel pedig nyája első elléséből vitt, azok hájas részeivel együtt. Míg Ábelben és az áldozatában Jehova örömét lelte, Káinban és az áldozatában egyáltalán nem. Káin ekkor nagyon haragos és lehangolt lett." (1Mózes 4, 3)

Jáhve egy látható lény, aki itt a Földön van testben. Az első zsidók a mese szerint növényeket és bárányokat visznek neki. Ő azonban csak a báránynak örül, Káin ajándékára rá sem néz. Jáhve mindig vért és húst akar. Később Káin megöli Ábelt, akinek vére kifolyik a földre. Ám Jáhve hallja a vért, így ez párhuzamban áll azzal, hogy a Jehova tanúi elutasítják a vérátömlesztést, illetve azzal, hogy a haszid-zsidók keresztény leányok vérét isszák.

,,Testvéred vérének szava hozzám kiált a földről." (1Mózes 4, 10)

Vajna Tamás újságíró az "Áttörés a vérszagkutatásban"-című cikkében leírja, hogy a vérben lévő trans-4,5-Epoxy-(E)-2-decenal molekula az, amit a ragadozó és vérszívó állatok kiszagolnak. Jáhve kiszagolja, érzi Ábel vérét.

,,Éva azt mondta urának: Uram, ma éjjel álomban láttam fiamnak, Amilabesznek vérét - akit Ábelnek mondanak - amint testvérének Káinnak szájára fröccsent és az itta azt kegyetlen módon. Kérlelte, hagyjon neki keveset belőle, de az nem hallgatta meg őt, és mind megitta, de nem maradt meg a gyomrában, hanem kijött a száján. - Ádám pedig azt mondta Évának: Keljünk fel és menjünk, lássuk, mi történt velük, nehogy valami ellenséggel verekedjenek. - Odaérkezvén mindketten azt találták, hogy Ábel legyilkoltatott testvére, Káin keze által." (Mózes apokalipszise 1, 2)

Itt még arról is szó van, hogy Káin megitta Ábel vérét. Ez mind mind a talmudista vérivó zsidók eredete. Ha valaki kétségbe vonná azt, hogy Jáhve egy két lábon járó testtel rendelkező lény, akkor annak javaslom a Tórát további olvasásra:

,,S amint meghallották Jáhve szavát, aki a kertben járkált az alkony hűvösén, az ember és a felesége elrejtőztek a kert fái közé Jáhve színe elől." (1Mózes 3, 8)

A zsidó-keresztény papok ezt úgy magyarázzák, hogy Éva és Ádám azt hitték, hogy elrejtőzhetnek Isten elől, ezért a fák lombjai alá bújtak, hogy az Isten az égből letekint, akkor ne lássa őket. De a Tórát olvasva egyértelmű, hogy Jáhve járkál az Édenkertben, majd Éva és Ádám elbújnak egy fa mögé, mert félnek tőle.

,,Jáhve azonban szólította az embert: Hol vagy? - Az így válaszolt: Hallottam szavadat a kertben, és megijedtem, mert mezítelen vagyok, ezért elrejtőztem." (1Mózes 3, 9)

58f521ada7e9d670feaed9e95c873b72.jpgMózes és Áron ölik a zsidókat

A Jubileumok könyve leírja, hogy a szellemek vezére megkéri a Teremtőt, hogy az emberek bizonyos részét adja neki, hogy a szolgái legyenek.

,,És a szellemek feje, a Masztéma (Ellenség) megjelent és így szólt: Úr Teremtő, hagyd, hogy mellettem maradjanak némelyek, és hadd hallgassanak szavamra és tegyék mindazt, amit mondok nekik, mert ha nem maradnak mellettem valamennyien, akkor nem leszek képes az akaratom erejét véghezvinni az emberek fiain. Mert ezek a megrontásra valók és ítéletem szerint tévesztenek meg, mert nagy az emberek fiainak gonoszsága. És Ő ezt mondta: Hadd maradjon tizedrészük őmellette, és kilenced részüket vessétek alá az ítélet helyére ... És szavának megfelelően cselekedtünk: a veszélyes gonoszakat egybekötöztük a kárhoztatás helyén, és tizedrészüket meghagytuk, hogy Sátán alárendeltjei legyenek a földön." (Jubileumok könyve 10, 8)

Arról van szó, hogy a gonosz szellemek erkölcsileg megrontják Noé leszármazottait. Noé viszont azt kéri a Teremtőtől, hogy börtönözze be őket. Viszont ez az Ellenség nevű lény, vagyis a Sátán azt kéri a Teremtőtől, hogy egytizedüket hagyja a Földön, hogy velük megronthassa az emberiséget. Vagyis ezen szellemek maguk a zsidók, a Sátán népe, akik megrontják az emberiséget.

,,A negyvenedik jubileum alatt, a második évhetében, annak hetedik évében Ábram magához vette a feleségét, akinek neve Sárai, apjának lányát, és a felesége lett." (Jubileumok könyve 12, 9)

Vagyis Ábrahám a saját testvérét vette feleségül, így a zsidók ősapái kapcsán komoly vérfertőzés történt. Amikor Ábrahám elmegy, hogy Egyiptomból pénzt és állatokat szerezzen, akkor azt mondja Sáráinak, hogy ha az egyiptomiak kérdezik, mondja azt, hogy Ábrám húga. De a fenti idézet alapján tényleg a leánytestvéréről van szó. Ábrám a testvérét prostituáltként kezelte. Az egyiptomi királyhoz bejuttatja Sárait, hogy ágyasa legyen. Majd mikor a király megtudja, hogy Sárai a felesége Ábrámnak, akkor sok pénzt és állatot ad Ábrámnak, hogy elhárítsa magáról a rontást. Ezután Ábrám visszamegy Palesztinába.
A későbbiekben Ábrámot maga Nimród dobja be egy tüzes kemencébe, ám Ábrám túléli. Innen lett lemásolva az a történet, amikor Dániel próféta barátait a bábiloni király bedobja a tüzes kemencébe és azok túlélik.
Itt a bizonyíték, hogy a zsidókat a fáraó elűzte Egyiptomból:

,,Jáhve így szólt Mózeshez: Még egy csapást hozok a fáraóra és az egyiptomiakra, akkor majd elbocsát benneteket, sőt, maga fog elűzni." (2Mózes 11, 1)

snake.jpgA dollár jel szimbolikája
Rézkígyó egy oszlopon (zsidó szimbólum)
(4Mózes 21, 1)

Lehet bármilyen meséket beleszőni a történetbe, de a lényeg a tizedik csapás után történik. A zsidó népet elűzi a fáraó, harci szekerekkel üldözi őket egészen a Vörös-tengerig.

,,A pátriárkákról szóló ószövetségi történeteket olvasva óhatatlanul átvillan agyunkon: de hiszen ez valóságos népköltészet! A lejegyzésükig ki tudja hány nemzedék körében szájról szájra járó történetek, és nemcsak a Genezis könyvében, valóban magukon hordják a népköltés ismérveit, s ez nem mond ellent kinyilatkoztatást hordozó mivoltuknak. Ahogy Luther mondotta volt: a Szentírás az a pólya, amelybe Jézust bepólyálták. Mindezt Szigeti Jenő teológiai professzor fejti ki, hangsúlyozva, hogy Isten igéje folklorizálódott, mégpedig duplán is. Először míg lejegyzésre került, másodszor és sokadszor pedig, amikor az igehirdető értelmezi, alkalmazza, vagyis megkeresi és továbbítja a számára adott kor emberéhez szóló üzenetet." (Bozóky Éva - Boldogasszony ága - 1995)

,,Caraiták - Eggy secta a zsidók köztt, kiket némellyek a saddaceusokkal eggynek tartanak, noha ezek sok dologban különbböznek. Mások azt tartják, hogy ezek mindjárt a Talmudnak publicatioja után kezdődtek. A különbbség közöttök ez, hogy a caraiták a Szentírásnak betűji mellett maradnak, s a Talmudot, valamint más traditiokat is, megvetik. Ez okon ő közöttök és más zsidók köztt, kiket rabbinistáknak neveznek, olly nagy gyűlölség vagyon, hogy még tsak eggyüvé sem akarnak házasodni. A caraiták köztt híres Aron Ben Joseph, aki a Móses öt könyveire világosítást írt. Ezen sectából igen sokan laknak Constantinapolisban, Alcairban, Aleppóban, Moscauban, a Napkeletnek más részeiben is." (Mindszenti Sámuel - Broughtonnak a religióról való históriai lexicona 1. A-C. - 1792)

Senkinek sem szabad elfelejteni, hogy Áronnak van egy vesszője, amely átváltozik kígyóvá, ha ő azt eldobja. Ezzel a trükkel veri át a fáraót Egyiptomban, ám Jacques Lenfant (1661-1728) azt írja, hogy Áron vesszője el lett ültetve az ursolymai templomban, illetve ki is virágzott.

,,A láda, mellyben a törvénynek táblái vóltanak, a vederrel együtt, az hól a manna és az Áron megvirágzott vesszeje vala. Az Urim és a Tummim. A felhő, melyet a sidók Schekinának neveztenek." (Bodoki Josef - Az ujtestamentomi szent irások olvasására való bévezetés - 1775)

Egy másik helyen azt is írja, hogy aranyból volt a vessző. Mellette pedig azt a mannát tárolták, amelyet a zsidókkal etettek 40 évig a pusztában. Ismét felvetődik a kérdés, hogyha Mózes felment a Szináj-hegyre és onnan lehozott valamit, akkor az ő arca sugárzott, ragyogott. Majd ezt a valamit gyorsan egy aranyládába tették. A népnek egy bizonyos manna nevű anyagot kellett ennie. Amikor a Frigyláda a filiszteusokhoz kerül, azok sugárbetegséget kapnak, illetve fekélyesek lesznek, mivel ők nem eszik ezt a bizonyos mannát.
Jacques Lenfant szerint a templomban mannát tároltak, amit minden bizonnyal azok a léviták ettek, akik a templomban végeztek szolgálatot. Persze ez nem azt jelenti, hogy ezek a dogok igazak, ám kiegészítik a Biblia történeteit. Meg van említve Shekhinah is, amely egy női istenfogalom a zsidóknál.

,,A sidók az egész világot két közönséget részekre szakasztották, ú. m. Izrael földe, vagy Izraelen kívül való föld. Ezen második magába foglalta mind azokat a tarományokat, mellyeket laktanak e Földnek nemzettségei, amint ők szóllottanak, az az a pogányok." (Bodoki Josef - Az ujtestamentomi szent irások olvasására való bévezetés - 1775)

A Királyok második könyve és a Krónikák második könyve szerint volt egy időszak, amikor mindössze egyetlen Tóra létezett a bolygón és az is be volt falazva az ursolymai templomban. Ez Jósiás idejében történt. Ekkor történhetett a Tóra megírása. Ugyanis véletlenül megtalálják az egyetlen Tórát a templomban, amit senki sem ismert. Ekkoriban egész Palesztinában a kánaáni ősnépek vallását gyakorolta mindenki. Ekkor az egész világon nem volt egy zsidó sem. Sokszor fordul elő a Tenachban, hogy az egész világon egyetlen zsidó van, mindig az aktuális próféta. Ám Jósiás idejében még a főpap, de még Hulda boszorkány sem ismerte a Tenachot. Ezért, amikor megtalálják egy fal mögött, akkor elviszik a királynak, majd Chulda (Hulda) boszorkányhoz. Ez a boszorkány megüzente a királynak, hogy ami a Tórában le van írva, azt kell követnie. Ám ezt az egészet a király főemberei szervezték, ők írták a Tórát. Természetesen lehet, hogy a Tórán kívül megtalálták Sámuel könyveit, Józsué könyvét, a Bírák könyvét. Ám a legtöbb zsidó irat e kor után íródott, így azokat nem találhatták meg. Minden esetre ez a Hulda nevű boszorkány nagy tiszteletben maradt a zsidók között. Elképzelhető, hogy a zsidó vallás létrehozását ő szervezte meg. A zsidók szerint Jeruzsálemben nem volt más holttest tárolva, mint Dávid leszármazottaié és Hulda boszorkányé:

,,Nem vala ott szabad hagyni tsak egy éjtzaka is hólt testet, sem a hóltaknak tsontyait oda bévinni ... Nem vala ott másoknak koporsója, hanem tsak a Dávid törsökéböl valóknak és a Hulda profetissa asszonynak." (Bodoki Josef - Az ujtestamentomi szent irások olvasására való bévezetés - 1775)

,,Lehet elsőben is a sidókat két közönséges szakadásokra osztani. Úgy mint a karaitákra és rabbinistákra ... A rabbinisták pedig a kézről kézre adott tudománynak dotori, vagy másképpen kabbalisták vagy thalmudisták, kikről most szóllánk." (Bodoki Josef - Az ujtestamentomi szent irások olvasására való bévezetés - 1775)

A karaiták ellenségeik a talmudistáknak, mivel a karaiták csak a kanonizált zsidó iratokat fogadják el. Minden esetre a zsidó-keresztények foggal körömmel ragaszkodnak ahhoz, hogy a Tízparancsolat megszegése miatt pokolra lehet kerülni. Így a lelkészek mindent, ami természetgyógyászat és mágia, elvetnek és tiltják ezektől a híveiket. De hát a zsidók szerint mi nem-zsidók alapból a Seolba kerülünk. Nekünk esélyünk sincs a Paradicsomba jutni. Továbbá az a törvény, miszerint a kánaáni népek szokásait (asztológia, jóslás, halottidézés) maguk a kabbalista zsidó papok gyakorolják a mai napig. Ez mindig is csak a zsidó köznépnek volt megtiltva. Így a léviták elérték, hogy a nép teljesítsen minden parancsot. Izzás vallása a mágus vallás volt, vagyis a magyar. Tulajdonképpen nincs ősmagyar vallás, csak magyar. Ebben a kultúrkörben éltek a héberek Egyiptomban, majd Mózesnek 40 évig kellett gyilkolnia őket, míg végre kitermelt egy olyan generációt, amely az egyiptomi ezoterikus tradíciókat már nem ismeri. A zsidó farizeusok reinkarnáció hitét is megerősíti Jacques Lenfant:

,,Ugy látszik, hogy Jósef históricus mondásából azt lehet kihozni ... hogy ök hitték a metempsicosist, az az a lelkeknek más testekbe való költözéseket." (Bodoki Josef - Az ujtestamentomi szent irások olvasására való bévezetés - 1775)

És kiderül az is, hogy a zsidók nem hisznek benne, hogy az állatok megölése és elégetése által Jáhve haragja elkerülne minket:

,,A legértelmesebb sidóknak nem vólt az a gondolattyok, hogy ezek az áldozatok valósággal eltörölhetnék a bünöket. Az ö értelmek szerínt ezen áldozatok tsak a végre rendeltettek, hogy az emberek büneiket megesmerjék és megvalják és azoknak Istentől botsánaját kérjék." (Bodoki Josef - Az ujtestamentomi szent irások olvasására való bévezetés - 1775)

170px-golem_and_loew.jpgJuda Löw ben Becalel rabbi életre kelti a Gólemet

Így megérthetjük a zsidó-keresztények logikáját, hogy miért kapcsolják össze Izzás király keresztre feszítését és a bűnök bocsánatát. Ám a valóságban a kettőnek semmi köze egymáshoz.
Az is nyitott kérdés marad, hogy ha a fáraó olyan kegyetlen volt, hogy a habiru csecsemőket legyilkoltatta, akkor miért nem öleti meg Mózest és Áront, amikor azok elé mennek. Minden bizonnyal a Tóra, Józsué, a Bírák és Sámuel könyvei az első század környékén lettek megírva. A Tenach többi könyve még fiatalabb és egyikből sincsen óhéber változat. Természetesen a Tenach megírásával párhuzamosan keletkezett a Talmud is. Alexandriai Philón, aki Izzás idejében élt és görög nyelvű zsidó volt, a következőképpen vélekedik:

,,Szerinte a zsidóság minden nép közt a legelső, az emberiség feje, virága, melynek még a lelke is különb anyagból van, mint a pogányé." (Raffay Sándor - A hellenismus és a philonismus kosmogoniája - 1900)

,,Innen vagyon, hogy az Antiochus üldözésének idejében a pogányok, az ő gyermekeiket körülmetélő asszonyokat mind megölik vala ... De minekutána a Thálmud készítttetett, az esztendőket számlálják a sidók a Világ teremtésétől." (Bodoki Josef - Az ujtestamentomi szent irások olvasására való bévezetés - 1775)

Jacques Lenfant ezzel megüzeni nekünk, hogy a Talmud nem összeírattatott, hanem készíttetett. Vagyis megrendelésre írták politikai és vallási célokból. Fontos megjegyezni, hogy a zsidók körében elterjedt volt a kannibalizmus. Erre enged következtetni ez a történet a Tenachból:

,,Majd azt mondta neki a király: Mit akarsz? - Ő azt felelte: Ez az asszony azt mondta nekem: Add ide a fiadat, hogy ma megegyük, holnap aztán megesszük az én fiamat. Megfőztük tehát a fiamat s megettük. Másnap aztán azt mondtam neki: Add ide a fiadat, hogy megegyük. Ő azonban elrejtette fiát." (2Királyok 6, 27)

A zsidók valódi eredete annyira rejtélyes, hogy talán sosem fog kiderülni. Gondolhatnánk azt, hogy Zoroaster valójában Ábrahám volt, akinek az alakját kölcsönözték a Tórához. Aztán a habirukat vagy elűzték Palesztinából, vagy elvitték őket Egyiptomba rabszolgának. Azután a Ehnaton fáraó halála után egy csoport egyiptomi mágus pap fellázította a rabszolgának használt habiru-cigányokat, majd ezzel a szedett-vedett hordával elindult vissza Palesztinába. Ám ezekre a mesékre semmilyen más írásos forrás nincs a Tórán, a Kabbalán, a Talmudon és a Tenachon kívül. Ellenben a Horthy-korszakban a Turáni Egyistenhívők már tudták az igazságot a Tóráról:

,,Bizonyos, hogy Mózes öt könyvének tartalma lényegében a babiloniaktól kölcsönöztetett. Bizonyára néhány példa elegendő. Ilyen mindjárt a világ teremtéséről szóló rész, melyet a babiloniaknak 7 táblára irott elbeszélő költeménye beszél el. Ilyen a bűnbeesésről szóló monda. A brit régiségtárban van az a Krisztus előtt valószínűleg 4000 évvel készült Babiloniából kikerült kőtábla, melyen két emberi alak ül a fa alatt, az egyik az erő jelvényével: szarvval felékesítve (ez a férfi), a másiknak háta mögött ott van a kígyó s a fa alsó ágain két alma. Ki nem ismeri fel ebben a Mózes által elbeszélt bűnbeesés ábrázolását? Az Özönvíz története szintén a babiloniaktól van kölcsönözve. Erről meggyőződhetünk a babiloni Gilgamos magyar nyelven is többször ismertetett 11. szakaszából, melyből a főhős fiának épen az Özönvíz történetét meséli el, amely történetben az ószövetségi Noé szerepét ő játszotta el. Eltekintve attól, hogy az Ószövetségben az Özönvíz helye Palesztinában elég ügyetlenül van áttéve, mert ott, amióta a föld így kialakult, ahogy van, özönvíz nem lehetett. Astruc János orvos már 1753-ban megjelent munkájában kimutatta, hogy Mózes könyvében tulajdonképen két özönvíznek a története van összefoglalva és összezavarva, melynek egyike 61, másika 365 napig tartott.
Az özönvizek mindenkor a tengerbe ömlő nagy folyók nagy lapályain jöttek elő s fordulnak elő ma is földrengéstől és rettenetes záporoktól kísért viharos forgószelek következtében. S erre alkalmasabb területet Mezopotámiánál, a két nagy folyó közénél, amelyek még abban az időben is amikor alsó folyásuknál az Ural-hegység a Káspi-tenger, az Aral és a Balkas-tavak és az Altáj hegység által határolt mai nagy pusztaságról kivándorolt szumirok megtelepedtek, külön-külön ömlöttek a mai perzsa öbölbe - képzelni is alig lehet. Helyesen állapítja meg Delitsch,, hogy Babilonia az özönvizek igazi hazája volt. A mi időnkben is fordult elő - több kisebbtől eltekintve - egy nagyobb méretű özönvíz az 1870-es években a Ganges alsó folyásánál, amelynek több, mint egy negyed-millió ember esett áldozatul. Tengertől messzebb fekvő területen előfordul vízözönről azonban a történelem nem tud semmit s ilyen a vízözön természeti okait tekintve, a tudomány mai álláspontja szerint nem is jöhet elő. Volt Akkádnak (észak Babilonia) körülbelül 3800 évvel Kr. e. egy királya I. Szargon. Ettől marad egy felirat, amelyben magáról egyebek közt ezt mondja: Atyámat nem ismertem (tehát ő előtte elhalt). Anyám a fejedelem asszony viselős lett velem, titokban szült engem, nádból készített kosárba helyezett, melynek nyilásait szurokkal kente be, a folyamba (Eüfrates) tett, mely nem csapott össze felettem. A folyam Akki vízmerítőhöz vitt. Akki szive jóságában kiemelt és saját fiának nevelt. - Mintha ismernők az ószövetségben ennek a mondának egy 2500 évvel későbbi változatát Mózes születése és felnevelésének történetében. Mózes a törvényt közvetlenül Jáhvetól vette át a Sínai hegyen. Ennek is meg van az előzője a babiloniaknál. Kr. e. 2000 évvel, tehát úgy 700-800 évvel Mózes előtt egy király, Hamurabi, aki egyesítette jogara alatt északi és déli Babilont: Szumírt és Akkádot. Ettől származik az eddigi ismert legrégibb törvénygyűjtemény, körülbelül 282 törvény egy két és fél méter magas táblára felirva. Ennek a táblának a felsőrészén kifaragva van egy kép, amely azt a jelenetet tünteti elénk, mint Hamurabi az ég királyától, Samas istentől átveszi a törvényeket. S magok a törvények? Intézkednek a házasságról, elválásról, az örükösödésről, adásvételről, kölcsönről haszonbérletről, mezei kártételekről, munkabér-szerződésekről, a bizományi ügyletről, letéti ügyletről stb. és a bűncselekmények megtorlásáról. Mahler csak két törvényt, a házasság kötésről és fajtalanságról szólót hasonlít össze ebből és a bibliai törvényekből és arra az eredményre jut: semmi esetre sem lehet véletlennek tulajdonítani azt a szembeötlő körülményt, hogy mind a két törvénygyűjteményben a nevezett két törvény ugyanazon szavakkal van megalkotva és ugyanabban a sorrendben fordul elő. A szombatot is a babiloniak sabbatujából vették át, amely eredetileg a holdtölte utáni nap volt, amikorra a Holdisten munkáját befejezte s csak később lett sabbatu a hold növekedési és fogyási szakában mindenik negyednek utolsó napja, vagyis minden hetedik nap. A zsidók már akkor is a szomszédnépektől kölcsönözték műveltségüket, amikor együtt éltek s országuk fennállott." (Turáni Roham, 1938, V. évfolyam, 3. szám)

,,A zsidóknál még emberáldozatról is beszámol a Biblia. Izráel egyik királya feláldozta gyermekét. Izsákot is apja majdnem feláldozza Istennek, Jehova saját fiát pedig az emberiség bűnéért, illetve annak kiegyenlítéséért, tényleg fel is áldozza (már tudni illik a zsidó felfogás szerint). (Turáni Roham, 1935, I. évfolyam, 4. szám)

,,Mert noha a Thálmudnak egybe fóldoztatása a Kristus ideje után esett, annak fundamentoma mindazonáltal már régen megvólt az előtt, mint a tudósok megjegyezték." (Bodoki Josef - Az ujtestamentomi szent irások olvasására való bévezetés - 1775)

Van egy ominózus rész a Tenachban, amikor is Jáhve szárazságot küld Palesztinára és Illést pedig elküldi egy özvegyasszonyhoz. Itt az történik, hogy Illés mágia álltal végtelen mennyiségű ételt készít, pontosabban az élelmiszeres korsók nem ürülnek ki. Jáhve küldi Illést ehhez az asszonyhoz, hogy ők és az asszony gyereke ne halljanak éhen. Így ők hárman életben maradnak, míg több ezer már palesztin éhenhal. Innen is látszik, hogy a zsidók Jáhve istene nem azonos a mi Jóistenünkkel, mert Jáhve pusztít és gyilkol, büntet és nem kegyelmez.

,,Babyloniában, ahol Cyrus a zarathustrai Aveszta-vallást tette államvallássá, a zsidók a legközvetlenebb módon jutnak érintkezésbe a babyloniai, másrészt az avesztai vallási elvekkel. A zsidóság itt felszívta egyrészről a sumér-babyloniai terület ősi vallásos műveltségét, másrészről kisajátította a zarathustraizmus uj gondolatvilágát ... A biblia-történeti kritika megállapította, hogy az ótestamentum jelentős iratgyüjteménye túlnyomó tömegében a fogság alatt, illetvr a fogság utáni időben keletkezett. A dolog részletezésében itt most nem bocsátkozhatunk, csupán megállapítjuk azt a tényt, ami Jensen professzor is: A Gilgamesch eposz a világirodalomban című munkájában bebizonyítva tárt elénk, hogy a zsidóság a fogságból való első visszatérés idejéig főként az ősi babyloniai és sumér őshagyományt köti össze Izrael népének őstörténetével, Esdrás viszont már az Aveszta törvénykönyvét és gondolatvilágát aknázza ki és persa mintára megteremti az egységes papi szervezetet, törvénykönyvet és rendszerezi a történeti anyagot." (Zajti Ferenc - Zsidó volt-e Jézus - 1936)

,,Ghillany szerint az őshébereknél az emberáldozat lényeges vallási szertartás volt. Az ősi istenüknek Molochnak minden elsőszülött fiút feláldoztak. A Jehova hit feltámadása óta a gyermekáldozatok ritkultak, amit a körülmetéléssel helyettesítettek. Tehát a körülmetélés az emberáldozatot pótolja. Meiners, Strabó és Origenes szerint a körülmetéléssel a gonosz szellemeket igyekeztek kiengedsztelni. Ennek tulajdonítják a gonosz száműzetését." (Turáni Roham, 1936, VI. évfolyam, 30. szám)

És ezt teljes mértékben megerősíti az, hogy a zsidók "malakh"-nak hívják az angyalokat, amelyeknek neve istenük Molok (Moloch) nevéből ered. Ugyanígy Malakiás (Malachi) próféta neve is ebből a kultuszból származik. Mózes tiltja meg a zsidóknak, hogy Moloknak áldozzanak:

,,Gyermekedet ne add oda, hogy a Molok bálványnak szenteljék: ne szentségtelenítsd meg a te istened nevét. Én vagyok Jáhve." (3Mózes 18, 21)

Értelemszerűen azért kellett ezt megtiltani a zsidóknak, mert ők Moloknak áldozták a gyerekeiket, ahogyan Ábrahám is Moloknak akarja a hegytetőn feláldozni Izsákot és ahogy Jefte is Moloknak áldozza fel a lányát.

,,Ha valaki, Izrael fiai vagy az Izraelben lakó jövevények közül, odaadja gyermekét a Molok bálványnak: halállal lakoljon, kövezze agyon a föld népe ... kiirtom népéből, mert odaadta gyermekét a Moloknak, s tisztátalanná tette szentélyemet ... Ha pedig a föld népe nem törődik vele, s mintegy kevésbe veszi parancsomat és hagyja azt az embert, aki odaadta gyermekét a Moloknak, s nem öli meg: 5akkor én fordítom arcomat az ellen az ember ellen s rokonsága ellen, s kiirtom népéből őt és mindazokat, akik egyetértettek vele a Molokkal való paráználkodásban." (3Mózes 20, 2)

636029c5ede17d63a1ce49d24a088036.jpgMolok és Lillith a bagolydémon

Jól látszik, hogy nagyon sokat beszél erről a témáról Mózes, hisz igen csak jelen van a zsidó nép körében ezen primitív szokás. A zsidók próbálják a kánaániakat úgy beállítani, mintha a gyermekáldozás onnan eredne, de igazából ezen szokás mindig is a sémita népek körében volt elterjedt. Így kijelenthetjük, hogy a Jáhve-kultusz merőben különb, mint a Molok kultusz, ám mindkettő ugyanazon gyilkos faj képzeletének a szülöttje. Manasse és Acház zsidó királyok a Molok-tisztelethez tértek vissza.

,,Manasse ... gonoszul cselekedék Jáhve szemei előtt. És fiait átvitte a tűzön a Hinnom fiának völgyében." (2Krón 33, 1)

,,Ácház ... Nem azt cselekedte, ami kedves volt Jáhve, az ő istene színe előtt ... a fiát is bemutatta azáltal, hogy átvitte a tűzön." (2Kir 16, 3)

Salamon király is Molokot kezdi imádni:

,,Akkoriban Salamon áldozóhalmot épített a Jeruzsálemmel szemben levő hegyen Kemósnak, a móábiak bálványának és Moloknak, az ammóniak bálványának." (1Kir 11, 7)

És hogy tisztán lássuk, hogy a Molok-vallásnak egy megreformálása a Jáhve-vallás, idézünk az Exodusból, vagyis Mózes második könyvéből:

,,Így szólt ekkor Jáhve Mózeshez: Nekem szentelj minden elsőszülöttet, amely méhet nyit Izrael fiainál, akár ember, akár állat, mert az enyém valamennyi." (2Mózes 13, 1)

,,Molok ... A lenyugvó Nap istene volt Molok, a tűzön átvitellel tisztelték (2Kir 23, 10). A Molok kiábrázolása bikafej, ez pedig az aranyborjú tiszteletére utal (1Kir 12, 28) és arra enged következtetni, hogy a férfi-isten tiszteletét hangsúlyozta ki." (Dr. A. Van Deursen - A Biblia világa képekben - 1947)

,,Hinnom - Eggy völgy Jerusalem mellett, napnyúgot felé, a Siloam tavánál, hol a zsidók az ö gyermekeiket szokták Molochnak megáldozni. Nevét vette vagy eggy Hinnom nevü embertöl, aki azt bírta vólt, vagy a megáldoztattatott gyermekeknek sírásoktól. A völgynek azt a részét, hol a gyermekeket megégették, Tophetnek hívták, melly dobot teszen, mert dobolni szoktak áldozatkor, hogy a gyermek sírás ne halljon." (Mindszenti Sámuel - Broughtonnak a religióról való históriai lexicona - 1792)

Az Egyiptomból való kivonulással kapcsolatban is át kell néznünk pár tényt. Amikor Jáhve és az Öldöklő angyal meggyilkolja az egyiptomi elsőszülötteket, azután a fáraó elengedi a zsidó népet három napra a pusztába Jáhvénak áldozni. Ám a zsidók hazudnak, hisz nem szándékoznak visszatérni Egyiptomba.

,,Jelentették eközben az egyiptomiak királyának, hogy megszökött a nép. Megváltozott erre a fáraónak és szolgáinak a szíve a nép iránt, és azt mondták: Mit is tettünk, hogy elengedtük szolgálatunkból Izraelt? - Befogatott tehát harci szekerébe, maga mellé vette egész hadnépét, vett hatszáz válogatott harci szekeret, és minden egyéb harci szekeret, amely Egyiptomban volt, és mindegyikbe harcosokat helyezett. Jáhve pedig megkeményítette a fáraónak, Egyiptom királyának szívét, és ő üldözni kezdte Izrael fiait, jóllehet azok hatalmas kéz oltalma alatt vonultak ki. Amikor aztán az egyiptomiak követték az előttük haladók lábnyomait, a tenger mellett levő táborban rájuk bukkantak. A fáraó egész lovassága, harciszekerei és egész hadserege ott volt Piháhirót mellett, Baálcefonnal szemben. Amíg a fáraó közeledett, Izrael fiai felemelték szemüket, és meglátták, hogy az egyiptomiak mögöttük vannak. Erre igen megijedtek. Az Úrhoz kiáltottak, Mózesnek pedig azt mondták: Talán nem voltak sírok Egyiptomban, hogy ide a pusztába hoztál ki minket meghalni? Miért is tetted azt, hogy kihoztál minket Egyiptomból? Nem így hangzott-e a szavunk, amelyet mondtunk neked Egyiptomban: Hagyj minket, hadd szolgáljunk az egyiptomiaknak? Hiszen sokkal jobb volt szolgálni nekik, mint meghalni a pusztában!" (2Mózes 14, 5)

A zsidó-keresztény lelkészek úgy magyarázzák ezt a részt, hogy a fáraó vissza akarta vinni a zsidókat Egyiptomba rabszolgának. A szöveg értelmezése azonban rávezet minket a valóságra, ugyanis szó sincs ilyesmiről. A fáraó és a mágusai reggelre megtudták, hogy a zsidók hazudtak és igazából elvonulnak Egyiptomból a kölcsönkért arany és ezüst edényekkel, na meg az értékes ruhákkal. A fáraó minden katonájával elindult, hogy megölje a zsidókat. A zsidók ekkor már visszavágynak Egyiptomba, ahol jó soruk volt. És hát ha a fáraó vissza akarná őket vinni, akkor ők nem félnének annyira. De a zsidók pontosan tudják, hogy a fáraó meg akarja őket ölni.
A Magyar Bibliatársulat Újfordítású Bibliája így írja:

,,Jáhve megkeményítette a fáraónak, Egyiptom királyának a szívét, és az üldözőbe vette Izráel fiait. De Izráel fiai kivonultak Jáhve kezének oltalma alatt. Az egyiptomiak tehát üldözték őket - a fáraó minden lova, harci kocsija, lovasa és hadereje – és utolérték őket." (2Mózes 14, 8)

,,A zsidóság teljes világuralomra jutott, mert az emberek óriási tömegét beszervezte kereszténynek s ott azt tanítja, hogy a zsidóság az isten kiválasztott népe. Tehát nebántsvirág s nem szabad hozzányúlni. És hogy a zsidó nemzet története minden ember szent könyve. Itt tehát a vezetést szellemileg tartja kézben. Vannak azonban nyomorult sorsban élő emberek, akik nyomorúságukban nem hisznek semmiben, ezeket beszervezi szocinak vagy kominak. Ezeknek azt tanítja: mindnyájan egyformák vagyunk. Nincs faji különbség. A zsidó nem faj s minden emberi haladás zászlóvivői ők. Tehát ezeket vezeti s ezeken is uralkodik. A jó sorsba jutott értelmisége, aki szintén nem hisz, nem lehet kominak beszervezni, ezek számára kisajátította a szabadkőművességet. Itt is az eljövendő nagy testvériségről beszél. A páholyokban vezérszerepe van, hisz itt is mindenki ember és mindenki egyforma, szintén ő irányítja. Természetesen mindezen mozgalmak nemzetköziek. Nincsen tehát olyan szellemi mozgalonm, amiben a vezérszerepet ne ő töltené be. Egytől azonban fél, egytől libabőrös lesz a háta, ha faji mozgalomról hall. Ezért fáj neki oly rettentően a kereszténység hanyatlása, ezért remeg attól, hogy a zsidó szentek egykor az emléktárba kerülnek s az emberiség felébred a zsidó szellem mákonyhatása alól." (Turáni Roham, 1936, III. évfolyam, 6. szám)

,,Messiás - Megkenettetett. Így hívják a zsidók az ő nagy Megszabadítójukat, akit még ma is szüntelen várnak." (Mindszenti Sámuel - Broughtonnak a religióról való históriai lexicona - 1792)

,,Esdrás könyve ... Sőt, ami híjját látta valamelly könyvnek, azt kipótolta, illyen a Móses V. könyvének utolsó része, mellyben leírattatik a Móses halála, eltemettettetése, mellyet Móses maga nem írhatott." (Mindszenti Sámuel - Broughtonnak a religióról való históriai lexicona - 1792)

Megdől a Tóra elmélete, miszerint Jáhve átkozta ki Káint:

,,Excommunicatio - Ekklésiából való kirekesztettetés ... Arról igen gyakran vagyon emlékezet a zsidóknak írásaikban s azt állítják, hogy a világ kezdetétöl fogva szokásban vólt és hogy Ádám Caint és minden ő fijait s maradékit excommunicálta. " (Mindszenti Sámuel - Broughtonnak a religióról való históriai lexicona - 1792)

 

Források:

Hegyen épített város (1927)
Evangélikus Theologia (1947)
Harangszó (1910)
Magyar Katolikus Lexikon
Biblia - Káldi-Neovulgáta
Biblia - Szent István Társulati Fordítás
Biblia - Magyar Bibliatársulat Újfordítású Bibliája
Biblia - Károli Gáspár Revideált Fordítása
Bodoki Josef - Az ujtestamentomi szent irások olvasására való bévezetés (1775)
Karner Károly - Máté evangéliuma (1935)
Keresztény Bibliai Lexikon (1993)
Turáni Roham (1934)
Nemzetgyűlési Napló (1922)
Zajti Ferenc - Zsidó volt-e Jézus (1936)
Raffay Sándor - A hellenismus és a philonismus kosmogoniája (1900)
Biblia - Szent István Társulati Biblia
Jubileumok könyve
Héber Biblia
Dr. A. Van Deursen - A Biblia világa képekben (1947)
Mindszenti Sámuel - Broughtonnak a religióról való históriai lexicona (1792)
Credo - Evangélikus Műhely (1995)
Karner Károly - Evangélium, magyarság (1942)
Közhasznu Esmeretek Tára (1831)

 

*******

Írta:
Szécsi Levente

 

baalvany_logo_uj.bmp

A bejegyzés trackback címe:

https://baalvany.blog.hu/api/trackback/id/tr4014599522

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.